Ráadásul a vényköteles és a vény nélkül kapható NSAID-ok a bőrrákkal összefüggő védőhatása annál erősebb, minél hosszabb ideig szedjük. A nem szteroid gyulladáscsökkentőket a fájdalom, a láz és a duzzanatok visszaszorítására használják. Közéjük tartoznak a COX-2 enzim gátlók, például a celecoxib is.
A legutóbbi számában megjelent tanulmány szerzője, Sigrun Alba Johannesdottir, az Aarhus Egyetemi Kórház kutatója elmondta, az eredmények azt mutatják, hogy az NSAID-ok a bőrrák három fő típusának, a rosszindulatú melanóma, a bazalióma és a laphámrák kockázatát is csökkentik. A legnagyobb hatást a laphámrák és a rosszindulatú melanóma esetében tapasztalták, amikor ezeket a fájdalomcsillapítókat gyakran és hosszú ideig szedték.
A kutatás során a dán rákregisztert és a dán anyakönyvi adatokat vizsgálták. A szakértők közel 2000 laphámrákos, 13 300 bazaliómás, és 3250 rosszindulatú melanómás esetet vizsgáltak, amelyeket 1991 és 2009 között diagnosztizáltak. Ezután átnézték a rákos betegek és körülbelül 179 ezer egészséges személy orvosi receptjeit. Az eredmények azt mutatták, hogy a laphámrák relatív kockázata 15 százalékkal alacsonyabb volt azok esetében, akik kettőnél több NSAID gyógyszert váltottak ki, mint akik kettőt, vagy annál kevesebbet. A rosszindulatú melanóma kockázata is 13 százalékkal alacsonyabbnak mutatkozott azok esetében, akik kettőnél több NSAID gyógyszert váltottak ki.
A bazalióma esetében azonban nem figyelték meg ezt az összefüggést. Ha viszont valaki hosszú ideig és viszonylag nagy dózisban szedett NSAID gyógyszert, és 15-21 százalékos kockázatcsökkenéssel állt összefüggésben különösen olyan bazaliómák esetén, amelyek olyan bőrterületeken jelentkeztek, amelyek kevés napsugárzásnak vannak kitéve (tehát nem a fej és a nyak). Ez alapján úgy tűnik, a rák elleni védőhatás szempontjából a minél több NSAID alkalmazása a legjobb.
Dr. William Ting kaliforniai bőrgyógyász úgy véli, a kutatásnak köszönhetően megtudhattuk, hogy a gyulladás is jelentős szerepet játszik a daganatok, így a bőrrák kialakulásában is.