Az évekig tartó ásatások eredményei megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a Földközi-tenger térségét csak a modern ember népesítette be. A kutatók leletei ugyanis azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez. Egészen a legutóbbi időkig a világnak ezt a részét nem tartották relevánsnak az ősemberek kutatásához, de a leletek alapján újra kell gondolni a Földközi-tengeri szigetek történetét - mondta Tristan Carter, a tanulmány vezető szerzője.
Megdőlt a korábbi elmélet
Kőkorszaki vadászó emberek már több mint egymillió éve megjelentek az európai kontinensen, de korábban úgy gondolták, hogy a Földközi-tengeri szigeteken csak kilencezer éve telepedtek le az első, földművelő emberek. Az elmélet szerint csak a modern ember volt elég felkészült arra, hogy arra alkalmas csónakkal át tudjon kelni a tengeren. A tanulmány szerzői szerint viszont az Égei-tenger medencéjét sokkal korábban benépesítették az emberek, mint eddig hitték.
A jégkorszak bizonyos periódusaiban ugyanis a tenger szintje sokkal alacsonyabb volt, a kontinensek között pedig szárazföldi útvonal húzódott, ezért az őskori emberek eljuthattak Stelidába, Nakszosz-szigetére. Így egy alternatív migrációs útvonal kötötte össze Európát Afrikával. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint tehát az Égei-tengeren gyalog is át lehetett kelni 200 ezer évvel ezelőtt, de a tanulmány szerzői szerint az is lehetséges, hogy a neandervölgyiek már készíthettek olyan kezdetleges csónakokat, amelyekkel el tudtak jutni kisebb távolságokra.
Megtanultak alkalmazkodni
A régészek úgy vélik, a Földközi-tengeri térség vonzó lehetett az ősember számára, mivel bővelkedetett a nyersanyagokban, ami ideális a szerszámkészítéshez, ráadásul friss vizet is találhattak itt. A térségbe érkező, neandervölgyieket megelőző emberi populációnak ugyanakkor egy merőben új környezethez kellett alkalmazkodnia, amelyben más állatok és növények éltek, valamint új betegségek ütötték fel a fejüket. Ezért új alkalmazkodási stratégiákra volt szükség.
A kutatók Stelidában csaknem 200 ezer éves leleltekre bukkantak. A kőkorszaki bánya köveiből az ősemberek és a neandervölgyiek vadászathoz használt eszközöket készítettek, és ezek közül rengeteg előkerült az ásatások során.