A felfedezések kora az emberiségnek sok új ismeretet hozott. Többek között azokról a szörnyű betegségekről, amelyeket a világutazók hurcoltak el egyik helyről a másikra olyan emberek közé, akiknek az immunrendszere nem volt felkészülve az ismeretlen kórokozók elleni küzdelemre. Sokáig úgy gondolták, hogy a szifilisz is ezek közé tartozik.
A bécsi orvosi egyetem kutatói most azt állítják, hogy ez az elmélet hamis. Bizonyítékuk van ugyanis arról, hogy a szifilisz már sokkal korábban jelen volt az óvilágban, mielőtt Kolumbusz 1492-ben útnak indult volna.
A St. Pöltenben folytatott ásatások során a Dóm téren egy olyan sírra bukkantak, amelyben anya és gyermeke feküdt 1320 óta. S a magzatra az anyáról átterjedt a kór, azaz ki tudták mutatni a gyermek maradványain a veleszületett szifiliszt.
A tudományos nyomozók az egyetem anatómiai és sejtbiológiai központjában rendkívül vékony szeleteket vágtak a csontokból és fogakból a mikroszkópos vizsgálatokhoz. A fogak elváltozásai különösen jól alátámasztják a szifiliszfertőzést – mondta el a csapat két vezetője, Karl Grossschmidt és Fabian Kanz.
„Úgynevezett Hutchinson-fogakat találtunk, amelyek jellemzői a központi bevágások, összetartó élek és eperalakú őrlőfogak. Ezek a szifilisz jegyei” – írta Grossschmidt és Kanz a kutatásról szóló tanulmányban. Megállapították, hogy a felfedezésük egyértelműen cáfolja a korábbi elméletet. Ugyanakkor jelezték, hogy a további kutatással, high-tech molekuláris biológiai vizsgálatokkal és más módszerek felhasználásával fogják megerősíteni az eredményeket.
Azokat a 14. századi csontvázakat is vizsgáltnak vetik alá, amelyek a szifiliszről szóló felfedezést megalapozó lelet szomszédságából kerültek elő. A kutatók arról számoltak be, hogy ásatások során már több mint 9000 csontváz került elő St. Pölten Dóm tér felszíne alól, s ez a legnagyobb számú emberi maradvány, ami egy régészeti helyszínen előkerült Európában.
Forrás: Medicinenet