Különös módon működik az emlékezet: vannak olyan dolgok, amelyeket tűpontosan fel tudunk idézni, míg másokat a legnagyobb megerőltetés mellett sem tudja agyunk összeilleszteni. Egy friss kutatás szerint a pozitív és negatív emlékeknek egészen eltérő helyük van a fejünkben, és ezek felidézése is más módon történhet – írja a Science Daily.
Boldogabb emlékekkel nyomhatóak el a szomorúak
A Nature Communications Biology folyóiratban megjelent tanulmányában Steve Ramirez, a Boston University professzora, valamint az egyetem idegtudósaiból álló csapat feltérképezte a pozitív és negatív emlékek közötti kulcsfontosságú molekuláris és genetikai különbségeket. Egereken végzett kísérletek segítségével nemcsak azt találták meg, hogy az agy hol tárolja a pozitív és negatív emlékeket, hanem azt is, hogyan lehet lecsökkenteni a negatív emlékeket más, boldogabb emlékek mesterséges stimulálásával.
A professzor szerint az emlékek felidézése az agyban nem úgy zajlik le, mintha egy kazettát pörgetnénk végig, és az azon szereplő képsort újra átélnénk. Sokkal inkább képek, hangok és érzések újbóli rekonstrukcióját jelenti. Ebben a folyamatban az agyunk egy kicsit mindig torzít a berögzült emlékeken, más-más aspektusokat emelve ki belőlük. Az emlékek átformálása egyszerre áldás és átok: rossz, ha hamis részletek derengenek fel, de jó, hogy agyunk képes tompítani néhány domináns emléket, különösen akkor, ha egy ijesztő vagy traumatikus eseményhez kötődik. A kutatók arra voltak kíváncsiak, a javunkra fordíthatjuk-e az emlékek átalakításának képességét, illetve ezzel kezelhetőek-e bizonyos mentális egészségi zavarok, például a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD).
A tanulmány szerzői azt találták, hogy a pozitív és negatív memóriasejtek szinte minden tekintetben különböznek egymástól. Többnyire a hippokampusz különböző régióiban tárolódnak, és különböző típusú útvonalakon kommunikálnak más sejtekkel. Van tehát molekuláris alapja a pozitív és negatív emlékek megkülönböztetésének az agyban – hangsúlyozta Steve Ramirez.
Hogy felfedezzék a negatív és pozitív emlékek közötti agyi különbségeket, a kutatók kísérleti egereket használtak. Az állatokban pozitív, illetve negatív emlékeket okozó emlékeket kreáltak: előbbi egy kellemes táplálék elfogyasztásához, utóbbi pedig egy kisfeszülstségű áramütéshez kapcsolódott. Az új emlékek rögzülésekor az állatok agyi folyamatait is feltérképezték. Ezután a kutatók lézerfénnyel mesterségesen aktiválták a memóriasejteket, és mint kiderült, ilyen módon a negatív emlékeket is átalakíthatják. Azt látták, hogy egy pozitív élmény mesterséges aktiválása véglegesen átírta a negatívat, csökkentve a rossz emlékek érzelmi intenzitását.
Ez is érdekelhet
Annak ellenére, hogy az emlékek mesterséges aktiválása ilyen módon nem lehetséges az emberekben, az eredmények a kutatók szerint fontos dologra hívják fel a figyelmet. A negatív élmények felülbírálásával ugyanis olyan súlyos mentális betegségek kezelésében is történhetnek előrelépések, mint amilyen a PTSD vagy a depresszió.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
