A görög mitológia szerint Prométheusz az istenektől ellopta a tüzet, és az embereknek adta. Ezért úgy bűnhődött, hogy egy sas alászállt, és minden nap megette a főhős máját, ami mindig újra és újra kinőtt. A máj a valóságban is rendelkezik regenerációs készséggel, hiszen a szerv négyötödét eltávolítva is képes pótlódni.
Amennyiben azonban ez nem lehetséges, szervátültetésre kerül sor. Jóval korszerűbb lenne a májsejtek átültetése, azonban ennek korlátot szab, hogy ilyen körülmények között a szóban forgó sejtek elvesztik működésüket. A Nature Chemical Biology júniusi számában megjelent vizsgálat erre a problémára kereste a megoldást.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársai mintegy tucatnyi olyan kémiai anyagot azonosítottak, melyek laboratóriumi körülmények között nem csupán a májsejtek működését segítenek fenntartani, hanem megőrzik osztódási készségüket is. Sangeeta Bhatia és munkatársai kötőszövettel vegyes sejtkultúrát alkalmaztak, és mintegy 12 ezernyi molekula hatását térképezték fel. 83 májenzim termelését monitorozva sikerült felmérni a kémiai anyagok hatását a nyolc donorból származó több ezer májsejten. A molekulák közül sok az őssejt-képzésben tölt be alapvető funkciót.
Ez is érdekelhet
A világon 500 ezren szenvednek krónikus májelégtelenségben, melynek egyik oka a hepatitis C vírussal való fertőzés lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
