A csípős rovarok és bogarak, például a szúnyogok vagy az atkák, az ember által kibocsátott kémiai jelek alapján találják meg áldozatukat. Ezek az illékony szerves vegyületek (VOC) a bőrön lévő mikrobák által termelődnek azok anyagcseréje által. Tehát a kibocsátott „illat” nagyban függ az ember bőrének milyenségétől.
A bőr mirigyei testtájanként változóak, ahogy a bőrön tenyésző mikrobák is. Az ember szaga több mint 400 vegyületből tevődik ki, az arra vonatkozó kutatások, hogy ezek közül melyek vonzzák a különböző élősködőket, még nagyon gyerekcipőben járnak.
Egy vizsgálat egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy például az egyik afrikai maláriát hordozó szúnyogfaj által vonzónak talált emberek bőrén lévő baktériumok merőben különböztek azoktól, amik a szúnyogok által kevésbé, vagy egyáltalán nem preferált emberek bőrén találhatóak.
Bár a bűnfelderítésben még nem lesznek képesek használni, de nagyon úgy néz ki, hogy az ujjlenyomatokhoz hasonlóan minden ember egyedi VOC-profillal rendelkezik. És az is biztosnak tűnik, hogy a rovaroknak is meglehetősen különböző receptoraik vannak, azaz más és más az „ízlésük”. Ennek a két ténynek a kombinációjából alakul ki az, hogy valakit mennyire kínoznak a szúnyogok nyáron és másokat miért nem piszkálnak egyáltalán.
Az, hogy az egyedi szagunk hogyan alakul ki, sokban függ például az étrendtől. De a témában további kutatásokra van szükség. Természetesen nem elsősorban az emberi kényelemről van szó, az ilyen irányú kutatások azért fontosak, mert ezek a rovarok és bogarak gyakran terjesztenek komoly, sőt esetenként halálos betegségeket.
Forrás: medicaldaily.com