Mi történik az agyban, ha vakarózunk?
A Temple University School of Medicine (TUSM) orvosi iskola bőrgyógyász kutatói úgy értik: tudják, mi is az oka ennek. Mindenről bővebben a Journal of Investigative Dermatology szaklapban számoltak be 2015-ben.
Az eredmények arra mutatnak, hogy a krónikus viszketeg páciensek mozgáskontrolláló és jutalomfeldolgozó agyterületei sokkal aktívabbak vakarózás során, mindez pedig kellően magyarázhatja azt, hogy miért is annyira addiktív a vakarózás.
Mit jelent a krónikus viszketés?
A krónikus viszketés számos bőrgyógyászati probléma kísérője, legyen szó ekcémáról, pikkelysömörről vagy akár még a végső fázisos vesebajban is", mondta el Hideki Mochizuki PhD, a kutatás egyik résztvevője.
Ellenkező hatást érünk el a vakarózással
Hiába esik jól a vakarózás először, ha folytatjuk, az a viszketés intenzitását is fokozza, valamint fájdalomhoz és állandó bőrsérülésekhez vezet - gondoljunk csak arra, hogy egy igen erős viszketésnél akár véresre is vakarhatjuk magunkat. Ezért is fontos megértenünk, hogy mi történik az agyban ilyenkor - a patologikus vakarózás visszaszorításával ugyanis számos ember életén könnyíthetnénk.
A kutatásban a TUSM azon bőrgyógyász kutatója, Gil Yosipovitch is résztvett, aki korábban már több hasonló vizsgálatot is lefolytatott: 2008-ban például azt állapította meg kutatócsoportjával, hogy a vakarás hatására a fájdalmas ingerek hatására felbukkanó elhárító magatartás kialakításáért felelős terület, illetve a memóriával kapcsolatos területek anyagcseréjének aktivitása csökken.
Ezzel egy időben más területek aktivitása emelkedik: például egyes fájdalomérzékelő , illetve a kényszeres cselekvésekért felelős területek is, amelyek magyarázhatják azt, hogy miért érezzük még szükségesnek a vakarózás folytatását. A jelenlegi kutatás mintegy finomhangolja a korábbi felfedezéseket és tisztább képet ad arról, hogy miként dolgozzuk fel és viseljük el a viszketést. Forrás: ScienceDaily