A Torontói Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogyan változnak a gátlásaink az évek során, és hogy az agyi kapcsolatok miként hatnak ezekre a folyamatokra. Ennek érdekében összesen 359 emberről készítettek MRI-felvételeket , akik mind 22 és 36 éves kor közötti felnőttek voltak. Az így kapott adatok segítségével meghatározták a korai felnőttkorra jellemző agyi mintázatokat, majd összehasonlították ezeket a középső és a késői felnőttkor mintázataival.
Az eredmények azt mutatták, hogy az egészséges felnőttek többsége 30 felett kevesebb speciális agyi régiót használ, mint a korai felnőttek, ami azt jelenti, hogy képesek a hatékonyabb információfeldolgozásra. Emellett gátlásosabbnak is bizonyultak, ami a kutatók szerint hasznos jellemvonás tetteink és döntéseink szabályozásában.
Akadt ugyanakkor néhány vizsgálati alany, akire ezek a megállapítások nem voltak érvényesek, ami ráadásul negatívan befolyásolta a mentális egészségüket. A kutatók kapcsolatot találtak ugyanis a harmincon túliaknál az általuk megemlített lelki problémáik és az agyi hálózatuk alulfejlettsége között.
Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a gátlás viszonylag későn kifejlődő képesség, amely fontos szerepet játszik az egészséges pszichológiai működésben a felnőttkor során. "Harminc felett, amikorra a legtöbb idegrendszeri finomhangolás már vélhetően lezajlott, a kései gátlásos profil elégtelen fejlettsége nagy valószínűséggel fejlődési rendellenességekre és késedelemre utal" - mutattak rá a szerzők a tanulmányban.
Ez is érdekelhet
Forrás: Daily Mail
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
