A gének megmondják, ha valaki hajlamos a bűnözői életmódra, derült ki dr. J. C. Barnes, a Texasi Egyetem kriminológus kutatójának tanulmányából.
A tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a gének milyen mértékben befolyásolják a gyerekkori antiszociális viselkedést, amely később erőszakos, vagy súlyos bűnözői hajlamokkal rendelkező személyiség fejlődéséhez vezethet.
A kutatás alapját egy antiszociális viselkedéssel kapcsolatos fejlődési taxonómia képezte, melyet dr. Terri Moffitt elméletéből vezettek le. Moffitt elmélete három csoportba sorolta az embereket bűnözői hajlamuk alapján, melyek a következők voltak: az élethosszig tartó, visszaeső bűnözők, a kamaszkori-ideiglenes bűnözők és az önmegtartóztatók. Moffitt teóriája alapján környezeti, biológiai és valószínűleg genetikai tényezők határozzák meg, hogy ki melyik bűnözői csoportba tartozik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Barnes és kutatótársai több mint 4.000 ember adatainak felhasználásával készítették el közös tanulmányukat, mely során összehasonlították a genetikai és a környezeti faktorok hatásait a bűnözi hajlam kialakulásában. Az eredmények alapján az derült ki, hogy az élethosszig tartó visszaeső bűnöző típusok esetében nagyobb szerepe van a genetikai tényezőknek, mint a környezeti hatásoknak. A megtartóztató típusú emberek körében közel egyenlő arányban játszanak szerepet a környezeti és a genetikai faktorok, míg a kamaszkori-ideiglenes bűnözők között nagyobb a környezet szerepe, mint a genetikáé.
Barnes elmondása szerint nem létezik külön bűnözői gén, szerinte a bűnözés tanult viselkedésforma, mégis több száz, vagy akár több ezer gén együttes jelenléte megnövelheti a bűnözői hajlam kialakulását.
Ez is érdekelhet
Dr. Barnes mellet dr. Kevin M. Beaver, a Floridai Állami Egyetem munkatársa és dr. Brian B. Boutwell, a Houstoni Állami Egyetem kutatója vettek részt a tanulmány elkészítésében. A tanulmány részleteit a Criminolgy című magazin legújabb számában publikálták.
