Miért nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra?

Néhány napja az egész világsajtót bejárta a hír, miszerint az amerikai elnök atombombák bevetésével szeretné megfékezni az Egyesült Államokat fenyegető hurrikánokat. A szakértők - érthető módon - nem támogatják az ötletet.

Az Axios hírportál napokban megjelent cikke szerint Donald Trump több alkalommal is azt javasolta belbiztonsági és nemzetbiztonsági tisztviselőinek, hogy atombombával állítsák meg az országot fenyegető hurrikánokat . Bár a cikkben azt írják, hogy Trump javaslata még egy 2017-ben készült nemzetbiztonsági jegyzőkönyvbe is bekerült, az amerikai elnök Twitter-oldalán cáfolta az információt. Mint írta, az Axios cikke csak egy újabb fake news, azaz álhír.

Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra
Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra. Fotó: iSock

Nem új keletű az ötlet

Akár elhangzott, akár nem Trump szájából az atombomba ötlete, valójában nem ő volt az első, akinek megszületett a fejében ez a gondolat. Nagyjából 60 éve, a hurrikánszezonok közeledtével rendszeresen felbukkantak olyanok, akik szerint atomfegyvereket kellene bevetni a viharok megfékezéséhez.

Az atombomba hosszú távú hatásai - részletek !

Az elképzelés először egy Jack Reed nevű meteorológusban fogalmazódott meg 1959-ben. Reed akkor azt javasolta, hogy amíg a hurrikán az óceán felett halad, egy atombombával felszerelt tengeralattjáróval közelítsék meg, és a hurrikán szemébe lőjenek ki egy vagy két rakétát. Reed elgondolása szerint az atombomba a hurrikán szemébe hatolva az ott található melegebb levegőt a sztratoszféra felé nyomná, miközben a helyére hidegebb, sűrűbb levegő áramlana. Ez a folyamat csökkentené a vihar erősségét.

Ezek után 1961-ben Francis Riechelderfer, az amerikai kormány időjárási hivatalának vezetője is azt nyilatkozta, hogy el tudja képzelni, hogy messze a tenger felett atombombát dobjanak egy hurrikánra. Megnyugtatásképp azt is hozzátette, hogy a hivatal addig nem szerzi be saját nukleáris arzenálját, amíg "nem tudjuk pontosan, hogy mit is csinálunk". Mivel a hivatal máig nem szerzett be atombombákat, valószínűleg még mindig nem találták ki a megfelelő stratégiát.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Csak magunknak ártanánk

A hivatal utódszervezete, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) a honlapján megtalálható gyakori kérdések menüpont alatt külön szekcióban magyarázza el az érdeklődőknek, milyen veszélyekkel járna, ha nukleáris fegyverrel próbálnánk megállítani a hurrikánokat. Mint írják, a bomba által kibocsátott radioaktív szennyezést a passzátszél igen nagy területen terítene szét, ami pedig beláthatatlan környezeti problémákat hagyna maga után. Magyarán az atombombával nemcsak a hurrikánt semmisítenénk meg, hanem jó eséllyel a saját környezetünket is.

Valójában ráadásul nem is tudnánk megsemmisíteni vele egy hurrikánt. A NOAA ugyanis azt írja, hogy egy atombomba robbanásakor keletkező nyomás semmit sem tud kezdeni egy hurrikánnal. Egy átlagos hurrikánból húsz percenként annyi hőenergia szabadul fel, mintha felrobbant volna egy tíz megatonnás atombomba. Ahhoz pedig, hogy a légynyomás kiegyenlítésével egy 5-ös erősségű hurrikánt 2-es erősségűre gyengítsünk, a hurrikán szemébe négyzetméterenként fél tonna levegőt kellene bejuttatni. Ez azt jelenti, hogy egy húsz kilométeres sugarú szemnél félmilliárd tonna levegőre lenne szükség.

A NOAA szerint nehéz elképzelni bármilyen praktikus megoldást ekkora légtömeg mozgatására.

Forrás: vice.com

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +7 °C
Minimum: -3 °C

Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra