A növényi étrend egészségügyi előnyei
A változatos és helyesen összeállított növényi étrend egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait már számos nemzetközi tudományos kutatással igazolták. Az Egyesült Államok Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiájának 2016-os állásfoglalása szerint pedig a növényi étkezés több betegség megelőzésben és kezelésében is előnyökkel jár, a helyesen összeállított vegán étrend pedig minden életkorban ajánlható, akár várandósság ideje alatt vagy csecsemőkorban is.
Míg azonban Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban évek óta folynak már kutatások a témában és rendszeresen születnek cikkek a növényi étrend pozitív egészségügyi hatásairól, addig idehaza nemcsak a laikusok, de sok szakember (orvosok, dietetikusok) is szkeptikusan áll a témához. Az első és eddig egyetlen, a növényi étrendről szóló, tudományos minőségű közleményt idehaza a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetében készítették, amely 2016-ban az Orvosi Hetilap hasábjain jelent meg. A hazai kutatók a tanulmányban tisztán egészségügyi és tudományos oldalról közelítették meg a növényi alapú étrendet: nemzetközi kutatások figyelembevételével összegezték betegségekre gyakorolt hatásait, valamint bemutatták a vegán étrenddel kapcsolatos fehérje-, vitamin- és ásványi anyag-hiányt érintő tévhiteket és releváns tényeket.
A szerzők megvizsgálták az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések növényi étrenddel kapcsolatos összefüggéseit. Számos korábbi tanulmányt felhasználva a többi között megállapították, hogy a vegetáriánus nők és férfiak sokkal kevésbé hajlamosak az elhízásra, mint a vegyes táplálkozásúak, valamint hogy a növényi étrenden élő cukor- és szívbetegeknek betegségük karbantartása érdekében kevesebb gyógyszert kell szedniük, mint mindenevő társaiknak.
De tanulmányukban felidézték a WHO rákkutatással foglalkozó tudományos bizottságának 2015-ös állásfoglalását is, amelyben a vörös húsokat a "probably carcinogenic to humans" - valószínűleg rákkeltő az emberekre nézve - kategóriába, míg a feldolgozott húskészítményeket a "carcinogenic to humans" - emberekben rákkeltő kategóriába sorolták. Emellett több releváns külföldi tanulmányra hivatkozva hangsúlyozták a daganatos megbetegedések esetében a növényi étrend prevenciós szerepét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szerzők mindemellett azt is nyomatékosították, hogy a növényi étrend sem a Szent Grál: ha rosszul van összeállítva, akkor - ugyanúgy, mint a nem elég változatos vegyes táplálkozású étrend - hiánybetegségekhez vezethet. A kellőképpen változatos és helyesen összeállított növényi táplálkozás viszont jó hatással van szervezetünkre, és nemcsak a megelőzésben, hanem súlyos betegségek kezelésének kiegészítő diétájaként is ajánlott lehet.
A növényi étrend környezetvédelmi előnyei
A húsevés mellett gyakran szokták felhozni azt az érvet, hogy étrendje kiválasztása mindenkinek az egyéni döntése, magánügye. Ez az állítás egyfelől valóban igaz, viszont ha azt nézzük, hogy a húsfogyasztás milyen súlyos terheket ró a környezetünkre (és mennyi állatnak kell miatta meghalnia), akkor már nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a hús evése vagy nem evése valóban kizárólag az egyénre tartozik.
Üvegházhatású gázok kibocsátása
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése szerint a nagyüzemi állattenyésztés nagyobb mértékben járul hozzá a Föld légkörének melegedéséhez, mint a gépjárműközlekedés. A kérődző állatok tartásával szén-dioxid és metán kerül a légtérbe, a metánról pedig érdemes tudni, hogy a légkörben 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, magyarán ennyiszer erősebb üvegházhatást eredményez a szén-dioxidhoz képest. A légtérben fellelhető metán egyik legfontosabb forrása pedig a szarvasmarhaállomány: vizsgálatok szerint egy tehén naponta 100-500 liter metánt termel. Ráadásul pedig egy kilogramm marhahús termelése még 27 kg mennyiségű szén-dioxiddal növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Egy kiló marhahús egyébként annyi szén-dioxid kibocsátással jár, mint amennyi egy átlagos gépkocsi emissziója 63 km-es távolságon.
A Nature tudományos magazinban megjelent tanulmány szerint az üvegházhatású gázkibocsátás 2050-re előrejelzett 80 százalékos növekedése elkerülhető lenne, ha a táplálkozást a mediterrán étrend , a húst kizáró és olykor csak halat fogyasztók és a vegetáriánusok étrendjének ötvözete alkotná. Mindhárom étrend relatív kevés állati eredetű élelmiszert tartalmaz, ami bolygónk és kollektív jövőnk számára elengedhetetlen szempont. De míg a mediterrán diéta önmagában továbbra is emelné az üveghatású gázok kibocsátását, addig ha az emberiség globálisan vegetáriánussá válna, akkor ez rendkívüli szerepet játszhatna a gázok csökkentésében. Egy későbbi tanulmány pedig végül arra jutott, hogy a Föld természeti erőforrásainak megőrzése érdekében az emberek részéről a legerőteljesebb változást az hozná, ha tisztán növényi étrendre váltanának át.
Étrendünk megváltoztatásának hatására pedig nem mellékesen az eddig állattartásra használt területek jelentős részén ismét erdők fejlődhetnének ki, újra teret engedve a természetes élővilágnak, ami jelentős szénelnyelőként működhetne, visszafogva a talajeróziót is.
Vízfogyasztás
A Föld édesvízkészletének mintegy 70 százalékát a mezőgazdaságban használják fel. A hús előállításának vízigénye több tízszerese a növényi élelmiszerek vízigényének. Az Instituion of Mechanical Engineers számításai szerint míg 1 kg hús előállításához 5 000-20 000 liter víz szükséges, addig 1 kg búzához 500-4000 liter.
A fehérjehiány miatt sem kellene aggódni.
| Élelmiszer | Fehérjetartalom | Vízszükséglet | |||
| 1 kg marhahús | 200-220 gramm | 75-300 liter/1 gramm fehérje | |||
| 1 liter tej | 35 gramm | 60 liter/1 gramm fehérje | |||
| 1 kg tofu | 100-120 gramm | 24 liter/1 gramm fehérje | |||
| 1 kg zab | 165 gramm | 15,2 liter/1 gramm fehérje | < |
Az amerikai UCLA egyetem kutatói szerint ha mindnyájan tisztán növényi étrendre állnák át, akkor globális vízfelhasználásunk legalább 50%-át meg tudnánk takarítani.
Erdőirtás
Világszerte az erdők 80 százalékát a mezőgazdaság miatt irtják ki. Brazíliában 1980-ig gyakorlatilag a szarvasmarhatartás volt az egyedüli felelős az őserdők pusztításáért, és jelenleg is ez a legfőbb oka annak, hogy az Amazonas-medence erdőségei egyre ritkulnak. (A faanyagot pedig általában nem is hasznosítják, hanem egyszerűen leégetik az erdőt.) Az állatok legeltetése az így szerzett mezőgazdasági földek majdnem 60 százalékát foglalja el, másik 35 százalékukon pedig takarmányt termelnek - összességében tehát a mezőgazdasági földek 81 százalékát az állattenyésztés céljára hasznosítják.
Ez is érdekelhet
A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent tanulmány szerint a növényi élelmiszertermeléssel szemben a marhahústermeléshez 160-szor több földterületre és 8-szor több vízre van szükség, ráadásul 11-szer több üvegházhatású gáz és 19-szer több nitrogén keletkezik általa. Ha tehát az élelmiszeriparból kihagynánk az állatokat és kizárólag magunknak termelnénk növényi táplálékot, akkor nemcsak az új területek letarolása válna szükségtelenné, de vízkészleteinkkel is takarékoskodni tudnánk, és a globális felmelegedést is lassíthatnánk vagy esetleg megállíthatnánk.
