Az agy zsugorodása egy olyan folyamat, ami a kor előrehaladtával mindenkit érint és elér. De nem kell beletörődnünk, mert létezik egy módszer, amivel lassíthatunk a folyamaton.
Nagyon sok oka lehet, annak hogy miért érdemes a középkorú embereknek fizikailag fittnek maradni. Aktív életmóddal jobb lehet az alvás minősége, az izmok ereje, a szív egészsége, a mentális állapot. Egy új tanulmány arra világított rá, ha negyvenes éveinkben tartjuk a formánkat és egészséges életmódot folytatunk, akkor segíthetünk szervezetünknek, hogy megvédje agyunkat a zsugorodástól .
A Boston University School of Medicine kutatói összefüggést találtak a hatvanéves emberek agyszövetének térfogata és a negyvenéves emberek fizikai között.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Az agyban lévő kis erek erőteljesen ki vannak téve a vérnyomásváltozásnak köszönhető roncsoló folyamatoknak" - magyarázza Dr. Nicole L. Spartano a Boston Egyetemről. "Az érrendszeri károsodás , hozzájárulhat az agy szerkezeti változásához valamint a kognitív képességek romlásához. Vizsgálatainkkal azt szerettük volna bebizonyítani, hogy az edzés közbeni nagymértékű vérnyomás-ingadozás, a későbbiekben strukturális változását idézhet elő az agyban."
A vizsgálatban 1271 ember vett részt, akiket futópados tesztelésnek vetettek alá, először a 40 majd 60 éves koruk környékén. Minden alany átesett MRI-vizsgálaton és a kognitív teszteket is végeztettek velük.
Emellett a kutatók összefüggést találtak a vérnyomás értéke és a kognitív tesztek eredményei között. Akiknek magasabb volt a diasztolés - per jel utáni - vérnyomás értéke a futópados teszt után, azok 60 éves korukban rosszabbul tejesítettek a kognitív teszteken. Emellett összefüggést találtak a magasabb szisztolés - per jel előtti - vérnyomás érték és a szürkeállomány nagyobb mennyisége között, amit a kutatók szerint a vér áramlásának milyensége okoz.
"Sokan csak idősebb korukban kezednek el aggódni agyuk egészségi állapotáért, de ez a tanulmány bebizonyította, hogy bizonyos viselkedési formák és rizikófaktorok hatással lehetnek agyunk későbbi állapotára" - állítja Dr. Spartano.
A kutatás eredményeit az American Heart Association EPI - Lifestyle 2015. konferencián mutatták be a kutatók, de terveik szerint összefoglalójukat megjelentetik a szaklapokban is.
A Neurology szaklapban tavaly közzé tett tanulmány szintén felhívja a figyelmet agyunk állapota és fizikai állapota közötti összefüggésre. Azt a megállapítást tették ha a fiatal felnőtteknek - 18-30 év - jobb az állóképessége, akkor 40 éves koruk környékén jobban teljesítettek a kognitív teszteken. Egy másik tanulmány szerint, ha valaki fizikailag aktív, akkor kisebb valószínűséggel alakul ki demencia idős korban.
Ez is érdekelhet
