Izraeli kutatók szerint bár a genetikának hatalmas szerepe van abban, hogy milyen magas lesz valaki, a fogantatástól az első életévig tartó szakaszban minket érő környezeti hatások is nagyban befolyásolhatják a későbbi testmagasságot. Ze’ev Hochberg professzor és dr. Alina German, a kutatás két vezetője kutatócsoportjuk segítségével megállapították, hogy a testmagasság számos tényezőtől függ, például a táplálkozástól, az egészségi állapottól, a családstruktúrától, a társadalmi helyzettől, sőt még attól is, hogy milyen érzelmi hatások érik a kisbabát.
A szakemberek szerint a genetika és a környezet nagyjából fele-fele arányban határozzák meg a későbbi testmagasságot. A tanulmányhoz kapcsolódó kutatásba összesen 268 testvérpárt vontak be, 56 egypetéjű ikret (akiknek a genetikai kódja azonos), 106 kétpetéjű ikret és 106 testvért, ez utóbbiaknak csak a fél génállománya azonos.
- Az emberi fejlődés meglehetősen rugalmas, és a környezetünk nagyban hatással van arra, hogy hogyan növekszik, fejlődik valaki és milyen magas lesz felnőttkorában. Ennek evolúciós okai vannak, hiszen ez a rugalmasság hozzájárul ahhoz, hogy képesek legyünk jobban igazodni a későbbi környezetünkhöz. Ha valaki például olyan helyre születik, ahol kevés az élelem és jellemző az alultápláltság , akkor alacsonyabb lesz, a kisebb embereknek ugyanis kevesebb élelemre van szüksége - magyarázta Hochberg professzor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Korábbi elméletek szerint a magasságot 60-80 százalékban a genetikai örökségünk határozza meg, és mintegy 180 gén, illetve azok variánsai állnak kapcsolatban a testmagassággal. Kutatások szerint a későbbi testmagasságra hatással van például az anya életkora is: minél idősebb az anya a szülés idején, annál magasabb lesz a gyermek; de a születési sorrend is meghatározó a magasság szempontjából, az elsőszülött fiúk gyakran alacsonyabbak öccseiknél.
A kutatás eredményeiről a Journal of Pediatrics című szaklapban számoltak be.
Ez is érdekelhet
