Új állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások címmel. Ebben leszögezik: elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket a komplementer eljárások ("alternatív medicina") esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák. Az MTA orvosi osztálya sürgeti ezen gyógymódok jogi szabályozásának újragondolását. Az osztály javaslatait az Egészségügyi Tudományos Tanács is támogatja - írja közleményében az akadémia.
Túl megengedő a törvény
A "komplementer eljárások" kifejezés azokat a gyógyító és diagnosztikus eljárásokat foglalja össze, amelyek nem részei a hagyományos vagy konvencionális, nyugati orvostudománynak. (A komplementer eljárásokat nem konvencionális eljárásokként vagy alternatív medicinaként is említik.)
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2018. június 20-án fogadta el legújabb állásfoglalását a témában. Az osztály kifogásolja, hogy míg a konvencionális orvoslásnál törvényes és társadalmi követelmény, hogy bizonyítsák működése hatékonyságát és biztonságosságát, addig a nem konvencionális eljárások ez alól mentesülnek. Az állásfoglalás szerint a komplementer eljárásoknak a jelenlegi törvényi háttér melletti alkalmazása egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli gyógyászattal. Bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni pedig súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára.
Mindezek alapján az MTA Orvosi Tudományok Osztálya alapvetően fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja, hogy az egyes nem konvencionális eljárások is csak akkor legyenek végezhetők, ha - a tudományos bizonyítások módszertanának alkalmazásával - az adott betegségre vagy kóros állapotra hatékonynak bizonyulnak és semmilyen káros következménnyel nem járnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az anyag részletesen kitér a jogi szabályozás jelenlegi hiányosságaira is. Az aktuális magyar jogszabályi háttér nem megnyugtató, ennek újragondolása, egységes jogi háttér kialakítása szükséges. A jogszabályban javasolt annak pontos meghatározása, hogy kik milyen végzettséggel milyen feltételek mellett és milyen területen alkalmazhatják az egyes komplementer eljárásokat. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy szinte valamennyi olyan eljárás, amely akár súlyosan veszélyeztető (például hashajtáson alapuló " méregtelenítési " terápiák), akár hatástalan (például a homeopátia), esetleg a kuruzslás határait súrolja (ezoterikus gyógymódok), a hatályos rendelet 1. sz. mellékletének értelmezése szerint jogilag szabályosnak számít.
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya javasolja továbbá, hogy az e területen folyó tevékenység megnevezésekor, illetve szabályozásakor - a félreértések elkerülése végett - az "alternatív medicina" helyett a "komplementer eljárások" elnevezést rögzítsék.
Ez is érdekelhet
Az anyag ezután részletezi a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveit, majd még egyszer leszögezi, hogy bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára. Az osztály egyetért az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) véleményével, mely szerint a homeopátia esetében nincs evidencia arra, hogy a homeopátia a placebónál hatékonyabb terápia lenne. Ennek alapján a homeopátia nem tekinthető a komplementer medicina részének. Az állásfoglalás javasolja a komplementer eljárások mielőbbi - a tényeken alapuló orvoslás szabályait figyelembe vevő - jogi szabályozását.
