A Kaspersky információbiztonsági cég megbízásából készített kutatás szerint széles körű lelkesedés övezi az embertökéletesítést, azaz az emberi test technológiák segítségével való tökéletesítését vagy javítását. Az eredmények azt mutatják, hogy 96 százalékunk változtatna valamit a fizikai megjelenésén, ha tehetné, míg kétharmadunk (75 százalék) fontolóra venné a teste technológia segítségével való végleges vagy átmeneti tökéletesítését.
Okostelefont kapcsolnának a testükhöz
Az Európa és Észak-Afrika 16 országában 14 500 felnőtt bevonásával végzett széles körű kutatásból kiderült, hogy a legnagyobb arányban az olaszok vennék fontolóra az embertökéletesítést (82 százalék), amitől a kétharmaddal mi, magyarok sem állunk messze, a legkisebb arányban pedig a britek (33 százalék). Néhány válaszadó egyenesen azt nyilatkozta, hogy szeretne okostelefont hozzákapcsolni a testéhez.
A magyarok legtöbbje világosan kifejezésre juttatta, hogy szerintük az embertökéletesítésnek az emberiség javát kell szolgálnia, ezen belül 62 százalék mondta azt, hogy az életminőség javítására kellene használni. A magyarok általában véve úgy gondolják, hogy bármely embertökéletesítés céljának az általános fizikai egészségi állapot (43 százalék) vagy a látás (42 százalék) javításának kell lennie, de közel harmaduk (31 százalék) egyszerűen csak vonzóbb testre vágyik. Vannak azonban még kétségek ezzel kapcsolatban, hiszen a résztvevők tartottak attól, hogy a tökéletesítés a gazdagok kiváltsága lesz (43 százalék), és vannak (26 százalék), akik inkább amiatt aggódnak, hogy a testüket meghekkelhetik a kiberbűnözők .
Most, hogy a digitális technológia a mindennapi életünk egyre fontosabb részévé vált, a korábban sci-fibe illőnek tartott embertökéletesítés - azaz a fizikai és mentális képességeink újraalkotásának vagy fokozásának - eszméje új erőre kapott. Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója elmondta: "Az embertökéletesítés napjaink egyik legjelentősebb technológiai trendje. Máris rendkívül sokféle gyakorlati alkalmazását láthatjuk a mindennapi életünk különböző területein, többek között az egészségügyben és a szociális ellátásban, a sportban, az oktatásban és a közlekedésben. Gondolok itt például a tűzoltási és mentési műveleteknél használt exoszkeletonokra (külső vázakra) vagy a szervek bionyomtatására. Az emberek azonban joggal gyanakvóak. Az embertökéletesítés rajongói már most is a lehetőségek korlátait feszegetik, ám általánosan elfogadott szabványokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a tökéletesítésből úgy hozhassuk ki a legtöbbet, hogy eközben a legkevesebb kockázattal járjon."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nők vonzóbbak, a férfiak erősebbek szeretnének lenni
A kutatás arra is rávilágított, hogy a dél-európai - többek között a spanyolországi, portugáliai, görögországi és olaszországi -, valamint a marokkói felnőttek a legnyitottabbak az embertökéletesítésre. Az egyesült királyságbéli és a franciaországi felnőttek pedig a legszkeptikusabbak, a britek 36 százaléka és a franciák 30 százaléka ellenzi az ötletet. Franciaországban a felnőttek több mint a fele (53 százalék), és az Egyesült Királyságban ugyancsak a felnőttek több mint a fele (52 százalék) véli úgy, hogy az embertökéletesítés káros lesz a társadalomra nézve. Ez az arány jóval magasabb a többi válaszadónál mért átlagnál, ami 39 százalék.
A vonzóbb test elérése érdekében végzett tökéletesítés a nők több mind harmada (36 százalék) számára volt csábító, míg a férfiaknál csak a válaszadók negyede (25 százalék) érzett így. A férfiakat ugyanakkor sokkal jobban érdekelte az, hogy erősebbek legyenek (23 százalék), mint a nőket (18 százalék). Érdekesség, de a megkérdezettek csaknem fele (47 százalék) azon a véleményen volt, hogy az embertökéletesítést a kormányoknak kellene szabályozniuk. A kormányzati beavatkozást a legnagyobb mértékben az Egyesült Királyság válaszadói támogatják (77 százalék), a legkevésbé pedig a görögök (17 százalék).
Az emberek egyharmadát (33 százalék) egyébként "izgalommal tölti el" az embertökéletesítés gondolata, ugyanakkor a nők egy kicsit nagyobb arányban (21 százalék) mondták azt, hogy inkább aggodalommal, semmint izgalommal tölti el őket a tökéletesítés gondolata, mint a férfiak, akiknél ez az arány csak 15 százalék volt.
Van pozitív oldala, de fenyegetést is jelenthet
A kutatás eredményeit egy kerekasztal-beszélgetés keretében tették közzé, melynek házigazdája Kate Russell technológiai újságíró volt. A beszélgetésen részt vett Zoltan Istvan magyar származású író, a Transzhumanista Párt alapítója, aki úgy vélekedik, az emberek többsége hajlandó lenne alávetni magát valamilyen tökéletesítési eljárásnak, amennyiben az kis lépésekben történik, és látják benne a gazdasági és egészségügyi előnyöket. "A történelemre visszatekintve általában véve elmondható, hogy az emberek kezdetben nem kedvelik a technológiai újításokat, de elfogadják őket, mert felismerik, hogy a munkájuk, a megélhetésük és a nemzetbiztonság forog kockán" - mondta Zoltan Istvan.
Dr. Julian Savulescu, az Oxfordi Egyetem és az Uehiro Gyakorlati Etikai Tanszék professzora a beszélgetés során leszögezte, az embertökéletesítés legfontosabb területe pszichológiai: kognitív képességeink és erkölcsi érzékünk fejlesztése. "A legnagyobb fenyegetést az emberi viselkedési képességek, többek között a morális viselkedési képességek területén jelentkező emberi egyenlőtlenség jelenti. Az embertökéletesítésben megvan a potenciál a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbítására, ezért a világ kormányai számára komoly kihívást jelent annak meghatározása, hogy miként lehetne az embertökéletesítésben rejlő lehetőségeket jó célokra felhasználni" - figyelmeztet a szakember.
Ez is érdekelhet
A Kaspersky szenior biztonsági kutatója, David Jacoby pedig arról beszélt, a történelem során elég példát láthattunk arra, hogy az új technológiákat rossz célokra használták fel, bár ezek a technológiai fejlesztések általában véve hasznosak voltak az emberiség számára. "Biztos vagyok benne, hogy az embertökéletesítéssel is ez lesz a helyzet. Ezért aztán ébernek kell lennünk, és ügyelnünk kell a visszaélések vagy a támadások formájában jelentkező fenyegetésekre, hogy a biztonság ne csak egy megkésett gondolat legyen, amikor az embertökéletesítés mindennapos rutinná válik" - fogalmazott a kutató.
