Az utóbbi években a kutatók egyre nagyobb izgalommal foglalkoztak a genetikai variációk szerepével a betegségek kockázatának előrejelzésében. Ez esetben azonban annak ismerete, hogy egy variáció növeli a szív-érrendszeri rendellenesség kockázatát nem szolgált több értékes információval, mintha egyéb rizikófaktorokat alkalmaztak volna, például a magas vérnyomást, magas koleszterinszintet vagy a családi kórtörténetet.
"A génminták a szívbetegség megnövekedett kockázatával hozhatók összefüggésbe, és a nagyobb kockázati minták gyakoriak - állítja Nina P. Paynter, a Harvard Egyetem orvosi karának oktatója. - Az azonban nem tudható, vajon egy személy mintájának ismerete - amennyiben hozzáadják a hagyományos kockázati tényezőkhöz, beleértve a szívbetegség családi kórtörténetéhez is - javítja-e az adott személy a szívbetegségre vonatkozó jövőbeni kockázatának előrejelzési képességét, elősegítve a kezeléssel kapcsolatos döntéseket."
A tanulmány során Paynter csoportja 22.129 nő adatát dolgozta fel, akik a Női Genomtanulmányban vettek részt. A tanulmány kezdetekor a nők semmilyen súlyos krónikus betegségben nem szenvedtek. A 10,2 évig tartó lekövetés során a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a genom egy bizonyos részén, nevezetesen a 9p21.3a kromoszómánál lévő génmintákra vonatkozó információ hozzáadása nem javította jelentősen a szívbetegség előrejelzésének lehetőségét a hagyományos kockázati tényezők alkalmazásához viszonyítva.
Ez is érdekelhet
Forrás:
Medipress hírszolgálat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: