Az MI-technológia hazai médiapiacra gyakorolt hatását szakértőkkel készített interjúkkal, míg általános hazai ismertségét, használatát és elfogadottságát online, reprezentatív kérdőíves felméréssel vizsgálta az NMHH és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) közös kutatása – írja keddi közleményében az NMHH. A magyarországi média- és hírközlési piacon a generatív MI-megoldások használata még csak kísérleti stádiumban van: a ChatGPT-t már mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségeket tapasztaltak vele, mintsem hatékonyságnövekedést. Ennek oka lehet a szükséges kompetenciák hiánya, illetve az, hogy magyar nyelven az MI-megoldások kevésbé fejlettek. Ennek ellenére a tartalomkészítő oldal „hisz” az MI-megoldásokban, a szakértők pedig kifejezetten pozitívan nyilatkoznak róla.
A hazai munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalhatók a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai. Az új megoldások már készen állnak arra, hogy aktívan támogassák a magyar médiapiac működését, a fenti problémák és az újságírók fenntartásai miatt mégsem valószínű, hogy ez fél éven belül megvalósulna. Egy-két éven belül a technológia azonban már befoghatóvá válhat akár hírügyeletek biztosítására, forrásellenőrzésre vagy álhírszűrésre is – sőt megjelenhetnek olyan tartalmak is, melyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már csak ellenőrzésre szorulnak. A sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének, itt elképzelhető, hogy a tartalomgyártók két-három éven belül az ellenőrzést is elengedik. Ezek minőségén valószínűleg nem lehet majd érezni, hogy MI-szoftver működött közre az előállításukban, de ezt kötelező lesz jelezni.
Az MI hozhatja el a négynapos munkahetet?
A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat MI-szoftvernek. Körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát. Jellemzően inkább pozitívan gondolkoztak az MI-ről, és elsősorban munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában: 40 százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik. A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva négy napra csökken – a negyedük szerint ez már öt éven belül megvalósulhat.
Ez is érdekelhet
A válaszadók várakozásai szerint az MI-megoldások miatt meg is szűnhetnek bizonyos munkahelyek. A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is. A válaszadók több mint fele a saját munkája kapcsán is számít bizonyos változásokra a következő öt évben. A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az MI alkalmazását, azonban a média és a művészetek esetében kevésbé értékelik ezen megoldásokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
