A kutatás szerint minden 5. válaszadó rosszul tudja, hogy október 30-án merre kell tekerni a vekkert. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná, és így a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna.
A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba.
Az 55 év felettiek többségének egészségi problémái vannak az óraátállítást követően.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A téli időszámításra átállás támogatottsága a településmérettel fordítottan arányos: a kisebb települések lakói között népszerűbb ez az elképzelés, mint a nagyobb városokban.
Az idén október 30-án, vasárnap éjjel 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2 órára, ekkor veszi kezdetét a téli időszámítás. A kutatásban összesen 5776-an vettek részt, szeptember 24. és október 12. között.
Alvási ritmusunkat borítja fel
Az óraátállítás az alvási ritmusunkat borítja fel leginkább, problémákat is okozhat. A szakértők akkor beszélnek komoly alvászavarról, ha valaki több mint egy hónapig minden, vagy majdnem minden éjjel rosszul alszik, napközben fáradt, teljesítménye érezhetően csökken. Ilyen esetben érdemes professzionális segítséget kérni.
Ez is érdekelhet
Évente kétszer, az órák átállítása idején a szervezet ritmusának ezzel a külső próbatétellel is szembe kell nézni. Szakértők álláspontja szerint körülbelül fél óra eltolódás az, amit minden további nélkül tolerálni tudunk. A teljes órás átállásnak ugyan számos gazdasági előnye van, a bioritmusunkra gyakorolt hatását azonban nem árt ellensúlyozni.
