A szakemberek egy kutatóegyetemi pályázat keretében az ún. T-sejteket vizsgálják, amelyek felismerik a szervezetben lévő rendellenes sejteket (például kórokozóval fertőzött sejtek vagy ráksejtek) és elpusztítják azokat. A kutatásba egy mexikói munkacsoport is bekapcsolódott, amely tisztított és összetevőire bontott skorpiómérget biztosított a kísérletekhez - írja a Dehir.hu .
A munkacsoport több mint 10 évvel ezelőtt alakult, és elsősorban a fehérvérsejtek működésével kapcsolatos elektrofiziológiai kísérleteket végez. A laboratóriumban három kutatási projekt zajlik, amelyből kettő szervesen kapcsolódott a kutatóegyetemi pályázathoz - írják.
- Az immunhiányos betegségekhez vagy a daganatok elleni immunitás hiányához, vagyis rosszindulatú daganatok képződéséhez vezethet - mondta a lapnak Panyi György professzor, a Biofizikai Tanszék vezetője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás során felfedeztek több olyan toxint, amelyek a T-sejtek specifikus ioncsatornáját, az úgynevezett Kv1.3 csatornát gátolják, és állatkísérletes modellben e molekulák alkalmazásával vissza lehet szorítani az autoimmun betegségekre jellemző szöveti reakciókat.
A kutatók egy szűrési eljárás során megkeresik az ioncsatornák gátlására alkalmas természetes peptid toxinokat, majd ezeket célzott módon úgy módosítják, hogy csak egyféle ioncsatorna működését gátolják. Ezekből a toxinokból lehetnek majd a jövőben az autoimmun betegségek gyógyítására használt gyógyszerek. A peptidek szerkezeti elemzését a Debreceni Egyetem Proteomika Szolgáltató Laboratóriuma végzi.
Bár az eredmények rendkívül biztatóak és a kutatások átléptek az állatkísérleti stádiumba, az orvosi gyakorlatban való felhasználásra valószínűleg még több mint tíz évet kell várni. A kutatás folytatásához - amelynek egyik célja a nagy hatékonyságú toxinok alkalmazása daganatos sejtek osztódásának meggátlására - egy most elnyert pályázat biztosít forrást - adták hírül.
