A Particle and Fibre Toxicology-ban közzétett tanulmány eredményei szerint elegendő egy órán át szagolni a gázokat, az agy már ennyi idő alatt is stresszválasszal reagál a kellemetlenségre. Korábbi vizsgálatok már jelezték, hogy a rendkívül kis méretű részecskéket, az úgynevezett nanorészecskéket belélegezve akár az agyunkig is eljuthatnak a károsító anyagok. Most azonban első ízben sikerült bizonyítani, hogy az inhaláció valóban megváltoztatja az agy aktivitását.
Tíz önkéntest kértek fel arra, hogy töltsenek egy órát egy dízelgázzal, vagy tiszta levegővel töltött szobában. Ezalatt az idő alatt, és a szoba elhagyása után is egy órán át a résztvevők agytevékenységét EEG-vel mérték. Az EEG az agy elektromos jeleit képes érzékelni, és hullámok formájában megjeleníteni. Kiderült, hogy a dízel gáz 30 perc után kezdte ingerelni az agyat, ekkortól kezdtek ugyanis stresszválaszra utaló hullámok megjelenni az EEG-n. A fokozott stresszreakció a szoba elhagyása után sem csökkent azonnal, sőt egy ideig még növekedett is.
A szobában akkora volt a dízel gáz koncentrációja, mint a legmagasabb érték melyet munkahelyi környezetben, például egy forgalmas utcán vagy garázsban megtapasztalhatnánk.
A kutatás vezetője, Paul Borm a holland Zuyd Egyetemről elárulta, hogy a stresszválaszt az agyba hatoló nanorészecskéknek, vagy koromrészecskéknek tulajdonítják. Egyelőre azonban csak találgatni lehet a hosszú távú légszennyezés hatásaival kapcsolatban. Az egész folyamat mögött az oxidatív stressz szerepét lehet sejteni, melynek kiváltói lehetnek a szövetekben lerakódó apró részecskék. További kutatások szükségesek azonban még annak tisztázására, hogy milyen mennyiségű részecske okoz károsodást, és hogy mik ennek a klinikai következményei. Az ilyen kutatásokat azonban nem könnyű elindítani, hiszen számos etikai problémát vet fel a potenciális méreganyagok alkalmazása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás:
Medipress hírszolgálat
