Az már korábban ismert volt, hogy a szerelem a függőséghez hasonlítható , összetett állapotot idéz elő az agyban. Mindkét esetben változások következnek be az agy jutalmazásért és motivációért felelős központjában. Az agyi hálózati rendszer ezzel kapcsolatos változásai ugyanakkor még ismeretlenek voltak. Az amerikai-kínai kutatás újabb információkat szolgáltatott a mélyben működő rendszerekről. A kutatók szerint eredményeik az első bizonyítékai annak, hogy a szerelemhez kapcsolható változások az agyi hálózatokban hasonlóak, de mégis mások, mint a függőség esetében tapasztalhatók.
Szerelmesen megfeledkezünk magunkról
Az emberi agy egymástól elkülönülő hálózatokból áll. A hálózatokon belül erős kapcsolódások jönnek létre, az egyes hálózatok között pedig gyengébbek. Erről a szerveződésről úgy tartják, szükséges ahhoz, hogy egy energetikailag hatékony rendszer működését biztosítsa, hiszen az agy a test energiájának mintegy 20 százalékát használja fel.
A tudósok funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) segítségével hasonlították össze az agy funkcionális hálózati rendszerének működését önkéntesek két csoportján. A szerelmescsoport 16 nőből, a szinglicsoport 14 nőből állt, utóbbiak soha nem voltak még szerelmesek, vagy nem volt romantikus kapcsolatuk. A szinglicsoporthoz képest a szerelmescsoportnál az egyes hálózatok közötti szegregálódás mértéke kisebb volt az fMRI-eredmények szerint.
Az agyi kapcsolatok minősége utal az idegrendszer információátadásának hatékonyságára. A szerelmescsoportnál csökkent a kapcsolat erőssége a bal anguláris gyrusban. Ez az agyi terület felelős a többi között az önreflexióért. A gyengébb kapcsolódás azt okozhatja, hogy a szerelmes ember kevesebb figyelmet fordít önmagára, és többet a szerelmére. Ugyanakkor megnövekedett a kapcsolódás mértéke a bal fusiformis gyrusban, mely agyterület működése döntő szerepet játszik az arcok és az arckifejezések felismerésében. A növekedés itt arra utal, hogy a szerelmesek jóval gyakrabban végeznek olyan társas-érzelmi folyamatokat, mint a szerelmük arckifejezéseinek olvasása és megértése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A szakértők tanulmányukat a Brain Imaging and Behavior című tudományos lapban mutatták be.
