1977-ben több mint 700 japán gyermek kapott epilepsziás rohamot egy népszerű rajzfilm miatt. Ebből az esetből kiindulva definiálták később a neurológusok az úgynevezett fotoszenzitív epilepsziát, miután rájöttek, hogy a gyerekek rohamait a rajzfilmben előforduló villódzó színes rész okozta. Nemrég, 2007-ben a londoni olimpiát reklámozó kisfilm is ugyanilyen hatást váltott ki sokakban.
Mivel egyre elterjedtebbek a gyors képváltásokkal, villódzásokkal tarkított filmek, videójátékok, kulcsfontosságú, hogy minél előbb fényt derítsenek a kutatók arra, hogy pontosan milyen ingerek váltanak ki a legnagyobb valószínűséggel rohamot. Már most is rendelkezésre állnak bizonyos adatok arról, hogy milyen tényezők veszélyesek, de ezek általában csak a villódzás tér- és időbeli gyakoriságára, a kontrasztra, és a mintákra vonatkoznak. Annak ellenére, mindennapjaink során ma már gyakorlatilag csak színes kijelzőkkel találkozunk, a kockázatot jelentő színekről, színkombinációkról gyakorlatilag semmilyen információ nem áll rendelkezésre.
A londoni Goldsmith Egyetem munkatársai Joydeep Bhattacharya vezetésével egy kísérletet végeztek, mely során vizsgálták a fotoszenzitív epilepsziában szenvedő agy válaszát a különféle színű villódzásokra. A kísérletben egy gyógyszerrel és egy gyógyszer nélkül élő epilepsziás beteg vett részt, kontrollcsoportként kilenc korban hozzájuk hasonló felnőtt szolgált.
A kísérlet érdekes eredményt hozott: a zavaró stimulusok hatására az egészséges agy rendkívül rendezetlen, kaotikus állapotba került, amelyben az idegi szintű reakciói megjósolhatatlanná váltak. Az epilepsziás agy viszont tökéletesen rendezett maradt, nem változtak az ingerületek útjai, ezáltal viszont elért egy önmagát gerjesztő állapotot, amely végül a rohamot előidézte.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezzel párhuzamosan a kutatóknak sikerült kideríteni a színek összefüggéseit is, így például a vörös-kék villódzás nagy agykérgi aktivitást váltott ki, míg a vörös-zöld, vagy a kék-zöld nem.
"Az eredményeink alátámasztják a "rendezetlenedés elvét", azaz azt a hipotézist, hogy az egészséges agy a legkomplexebb, és minden elváltozás csökkenti ennek a bonyolultságnak a mértékét" - nyilatkozta a tanulmányt közlő, PLoS ONE-ban megjelent cikkben Joydeep Bhattacharya.
Ez is érdekelhet
A tudós azonban azt is kihangsúlyozta, hogy mindenképpen nagyobb mintán végzett kísérletekre van szükség ahhoz, hogy statisztikailag is alá tudják támasztani az eredményeket.
