Kutatócsoportjával a Szívritmus Társaság éves kongresszusán, Bostonban számoltak be eredményeikről. Bunchék három lehetséges mechanizmust is feltételeznek. A lényeg az időben történő felismerése esetében talán lehetőség nyílik az elbutulást megelőző, vagy legalább lassító kezelésre. Az eredmények 20 kórházban kezelt összesen 37.000 beteg adatainak elemzésén alapulnak. Kiderült, hogy a pitvarfibrillációban szenvedő betegek 44 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek demenciások öt éven belül, mint a "jó" szívűek.
A pitvarfibrilláció azért jelent problémát, mert a szív pitvarai ilyenkor - általában nagy sebességgel - remegő mozgást végeznek a vér továbbítása helyett. Az összefüggés különösen hetven év alattiakra igaz. Az ő esetükben a pitvarfibrilláció 130 százalékos Alzheimer-kór rizikó növekedést okoz. A két betegség kombinációja pedig akár halálos is lehet. A vizsgálat szerint a mindkét betegségben szenvedők 61 százalékkal nagyobb eséllyel vesztették életüket öt éves perióduson belül. Bunch úgy véli, az összefüggés egyértelműen oki, és csak a háttérben álló mechanizmus felderítésére van szükség. Egy lehetőség a magas vérnyomás károsító hatása lenne, mely a szívműködés károsításán keresztül okozza az agyi vérellátás csökkenését, ezáltal az elbutulás kialakulását.
Egy másik magyarázat lehet az idült fertőzés, miután mindkét betegségnél emelkedett gyulladásos értékeket (C-reaktív proteint) találtak. Előbbit agresszív vérnyomáscsökkentéssel, utóbbit a koleszterin csökkentő hatáson kívül gyulladás ellen is alkalmazható statinok, vagy más gyulladáscsökkentő szerek adásával lehetne kezelni. Végül az is elképzelhető, hogy a pitvarfibrilláció miatti többszörös kisebb agyi érkatasztrófák okozzák az elbutulást. Ebben az esetben a vérhígító gyógyszerek jelenthetnének megoldást.
Forrás: Medipress hírszolgálat