A Leuveni Egyetem kutatói Dr. Lukas Van Oudenhove vezetésével tizenkét egészséges, nem elhízott alanyt kértek fel kísérletükhöz. A résztvevőknek szomorú arckifejezésű emberek képeit mutatták, miközben szomorú klasszikus zenei betéteket hallgattak. Agyműködésüket ezalatt funkcionális MR-vizsgálattal figyelték. A résztvevők egyik felét ezután tápszondán keresztül laurinsavval (ez az anyag az anyatejben és egyes édességekben is előfordul) táplálták, míg a többiek sóoldatot kaptak.
A 40 perces kísérleti időszak alatt a résztvevőket öt alkalommal kérdezték meg éhség- és telítettségérzésükről, valamint kedélyállapotukról. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik a zsírsavat kapták, körülbelül fele olyan szintű szomorúságról
számoltak be, mint azok, akik placebót kaptak, ugyanakkor a két csoport között nem volt jelentős különbség az éhség és a telítettség tekintetében.
Ez is érdekelhet
A kutatók elmondták, hogy érzelmeink befolyásolják az éhségjelzéseket, amelyeket a gyomrunk küld az agyba, így közvetlen hatást gyakorol arra, mit és mennyit eszünk. Az eredmények remélhetőleg újabb előrelépésekhez vezetnek majd az egészségügyi és érzelmi rendellenességek, köztük az elhízás, érzelmi túlevés, táplálkozási zavarok és depresszió kezelésében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
