Korábban tudósok kimutatták, hogy génmódosított kecskék és nyulak teje, tyúkok tojása alkalmas terápiás fehérjék előállítására. Tyúktojásokat már alkalmaznak oltóanyagok, így például az influenzavírusok elleni oltásban használt vírusok előállítására. Az Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézete kutatóinak új módszerében a tyúk DNS-ének egy részébe - amely a tojásfehérje termelésében vesz részt - egy olyan emberi gént illesztettek, amely a kívánt fehérje előállítását irányítja.
Sokkal olcsóbb eljárás
"A tyúktojásban tízszer-százszor is olcsóbb lehet a gyógyszerek előállítása, mint üzemekben, tehát a teljes gyártási költség legalább tízszer alacsonyabb lehet" - mutatott rá Lissa Herron, az intézet munkatársa. A legnagyobb megtakarítás abból származik, hogy baromfitelepet sokkal olcsóbb építeni, mint nagy tisztaságú helyiségeket a gyári előállításhoz. Sok betegség azért lép fel, mert a szervezet természetes úton nem tud egy-egy fehérjéből vagy más anyagból elegendő mennyiséget termelni. Ezeket a betegségeket olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek tartalmazzák a hiányzó anyagot. Ezeket szintetikus úton készítik a gyógyszergyárak, előállításuk nagyon költséges lehet.
A kutatók két fehérjére összpontosítottak: az egyiknek (IFN-alpha 2A) erős vírusellenes és rákellenes hatása van, míg a másikból (makrofág-CSF) a károsodott szövetek önjavító készségét stimuláló terápiát fejlesztenek. Egy adagnyi hatóanyag gyártásához elég három tojás, a tyúkok pedig akár évi 300-at is tojnak. Ha elegendő szárnyas áll rendelkezésre, kereskedelmi mennyiségben állíthatók elő a gyógyszerek.
Nem szenvednek az állatok
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Egyelőre nem állítunk elő gyógyszert, ám kutatásunk megmutatta, hogy a tyúktojás kereskedelmi mennyiségben alkalmas olyan fehérje gyártására, amely gyógyszerfejlesztő kutatások és más biotechnológiai alkalmazások alapja lehet" - mondta Helen Sang, az intézet professzora. A kutatók remélik, hogy a tyúktojásos módszerrel állatoknak való gyógyszereket is tudnak majd gyártani, köztük olyanokat, amelyek az immunrendszer erősítésével az állattenyésztő telepeken használt antibiotikumok alternatívái lehetnek.
Ez is érdekelhet
A fehérjéket előállító csirkék nem szenvednek, a farmon nevelt társaikhoz képest több törődést kapnak - hangsúlyozta Lissa Herron. Hozzátette, "kényelmes, tágas ketrecekben élnek, szakképzett technikusok etetik és itatják őket nap mint nap. A tyúkok szempontjából ugyanaz történik, mint mindig: tojásokat tojnak, az egészségükre semmilyen hatása nincs a változásnak."
