A sikeres értenyésztéshez először ki kell választani a megfelelő, úgynevezett progenitor-sejteket, amelyek később az érbelhártyát, illetve a hozzá tartozó kötőszövetet tudják majd képezni. Ezeket megfelelő növekedési faktorokat tartalmazó tápoldatba helyezik. A sejteknek nem csupán az ereket bélelő endotéliummá és mezenchimális kötőszövetté kell differenciálódniuk, az is fontos, hogy megfelelően összekapcsolódva valódi eret formáljanak.
Tehát a feladat nem volt egyszerű. A bostoni Harvard Egyetem kutatójának, Joyce Bischoffnak és munkatársainak azonban, úgy tűnik, sikerült a bravúr. A felnőtt vérből és csontvelőből nyert, valamint köldökzsinór-vérből származó és laborkörülmények között tenyésztett őssejteket legyengített immunrendszerű egerekbe ültették, amit az állatok nem csupán túléltek, új hajszálereik is fejlődtek, amelyek meglévő érrendszerükhöz tudtak kapcsolódni.
A terápiás alkalmazás és a klinikai vizsgálatok ideje még messze van, de a kutatók lehetőséget látnak cukorbetegek fekélyeinek és érszűkületes betegek hatékony gyógyítására. A távoli jövőben talán teljes szervek kitenyésztésének lehetőségét is előre vetítik a kutatások.
Ez is érdekelhet
Forrás:
circres.ahajournals.org Forrás:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
