Jelenleg izotóniás sóoldatot ajánlanak az útmutatók a súlyos vérveszteség kezelésére, ám az amerikaiak jobb megoldással rukkoltak elő. Bár évszázadokon át úgy hitték, hogy a szív munkáját megkönnyítendő a beteg emberek vérét hígitani kell - ennek érdekében még le is csapolták olykor a vért -, most úgy tűnik, mégsem ez a legcélravezetőbb megoldás. A szöveti keringés helyreállításához ugyanis tág hajszálerekre van szükség, ezt pedig egy súlyos vérveszteségen átesett betegnél nem könnyű elérni. A hajszálerek, és a többi ér tágasságát számos tényező befolyásolja, egy ezek közül a vér viszkozitása, vagyis a vér "folyékonysága", folyadéktartalma. Minél kisebb a folyadéktartalom, vagyis minél viszkózusabb a vér, annál inkább tágulnak a hajszálerek, tehát annál több vérhez - ezáltal oxigénhez és tápanyaghoz - jutnak a létfontosságú szervek és szövetek. Ha a szervezet nagy mennyiségű vért veszít, és kialakul az úgynevezett hipovolémiás sokk, kevés idő marad a cselekvésre. A szervek ilyenkor alig néhány óra alatt felmondhatják a szolgálatot.
Régóta folynak már kutatások a hiperviszkózus készítményekkel kapcsolatban, de miután az USA Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) nem hagyta jóvá az ilyen szerek alkalmazását, a hivatalos újraélesztési útmutató (ATLS), melyet az Amerikai Sebésztársaság fogalmazott meg, és 30 országban alkalmazzák szerte a világban, izotóniás, azaz 0,9 százalékos töménységű sóoldatot ajánl folyadékpótlás céljából. A vérző beteg esetében ráadásul nem is lehet nagyobb mennyiséget azonnal bejuttatni, mivel a vérzés ellátásáig a folyadék hatására hirtelen megugró vérnyomás miatt nő a vérrögképződés kockázata.
A Resuscitation folyóirat online számában megjelent közlemény szerint Marcos Intaglietta biomérnök professzor (Jacobs Mérnöki Iskola) és csapata áttörést ért el a folyadékpótlás területén. "Kutatásaink alapján a vér viszkozitásának fokozása és csak részleges folyadékpótlás vezetnek a legjobb eredményre, tehát megfelelő szöveti vérátáramlásra nagy vérveszteség esetén" - nyilatkozta. A szöveti véráramlást mikroszkópos módszerrel elemezve megállapították, hogy nagy vérvesztségen átesett hörcsögöknél a tömény (7,5 százalékos) sóoldat 90 perccel beadását követően 30 százalékban visszaállította a bőr kisméretű artériáinak keringését. (Az ilyen kiserek - az úgynevezett arteriolák - vezetnek a hajszálerekhez, melyek a szöveteket közvetlenül látják el vérrel.) Ha a tömény sóoldathoz plazmaexpandert, vagyis a vér folyadéktartalmát fenntartó szert is adtak 40, illetve két plazmaexpander és a tömény sóoldat alkalmazása esetén 55 százalékban sikerült az arteriolák keringését helyreállítani. A vérveszteség kezelése rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen mind a harctéri sérüléseknél, mind a közlekedési baleseteknél egyik legjelentősebb problémát a gyorsan kialakuló hipovolémiás sokk jelenti. Észak-Amerikában az 1-44 éves korosztályban a vezető halálok még mindig a trauma.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
