Az idén januárban indult kutatás a referenciakísérletek fázisában van - közölte Dr. Kőhidai László, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense. Az együttműködés az ELTE és a SE között már nem új keletű, 15 éve dolgoznak együtt a tumoros sejteket célzottan támadó molekulákon. Kezdetben a tumoros sejteket - lokálisan, vagyis a tumor közelében beadva - magához vonzani képes hatóanyag kifejlesztésén dolgoztak, aminek során több molekulacsaládot is jellemeztek. Ez szolgál alapul az új kutatáshoz is. A mostani, 15-20 főből álló kutatócsoporttal folyó projekt célja, hogy olyan gyógyszermolekulákat fejlesszenek ki, amelyek három komponensből állnak: a tumorellenes hatóanyag mellett az irányítókomponens feladata, hogy felismerje a tumorsejtet, míg az ezeket összekötő harmadik egység megfelelő helyen elhasad, így a szabad hatóanyag - a trójai falóéhoz hasonló elven - célzottan, a sejt megfelelő részében fejtheti ki hatását.
A hatás fokozása érdekében ezen alkotóelemek megfelelő kombinációit igyekeznek kialakítani, illetve célsejt-specifikus komponenseket kívánnak létrehozni, mivel több tumortípus ellen hatásos gyógyszert akarnak készíteni. A célzott gyógyszeres kezelés annyiban tér el a hagyományos terápiától, hogy csak a daganatos sejteket pusztítja el, az egészségeseket nem károsítja.
A háromévesre tervezett projektre több mint egymilliárd forint pályázati pénzt költhetnek el. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a már megismert alapmolekulákból összeállítsák azokat a több komponensű konjugátumokat, amelyek tumoros sejtekre kifejtett hatásait részletesen fogják majd megvizsgálni - magyarázta Dr. Kőhidai László. Igyekeztek olyan betegségeket kiválasztani modellként, amelyek az ismert statisztikai és klinikai adatok alapján a legkomolyabb problémát jelentik, ilyenek például a melanómák , a hasnyálmirigy- és tüdőtumorok. A projektben lehetőség van arra is, hogy a kevésbé agresszív típusoktól elkülönítve vizsgálják a gyorsan áttétet adó daganatokat.
A pályázati forrásokból beszerezhetnek egy holografikus mikroszkópot, amellyel elemezhető a sejtek morfológiája, ami azért is lényeges, mert a tumorsejtekre különösen jellemző a változékonyság. Az eszközzel a sejtek mozgása is hosszabb időn keresztül követhető, így figyelemmel lehet kísérni a kemotaxis folyamatát, vagyis a sejtek vegyi anyagok által kiváltott mozgását. Illetve érkezni fog egy úgynevezett Celldiscoverer7 platform is. Ebbe egész vizsgálatsorokat lehet beleépíteni, és tenyészeti körülmények között képes a sejtek követésére. A berendezés mikroszkópos és számítógépes rendszereinek komplex egysége az úgynevezett high content imaging (HCI) alkalmazásával nagy hatásfokú sejt-élettani elemzések elvégzését teszi lehetővé - ismertette Dr. Kőhidai László.
Ez is érdekelhet
Forrás: semmelweis.hu
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
