Ahogy arról nemrég mi is beszámoltunk , a Szilícium-völgy Oscar-díjának is nevezett Breakthrough-díjjal tüntették ki Karikó Katalin kutató biológust, biokémikust az új típusú koronavírus elleni innovatív vakcinák kifejlesztését lehetővé tevő felfedezésért. Néhány nappal később pedig újabb elismerést zsebelhetett be ezért a magyar tudós: a tokiói Keio Egyetem orvostudományi díját.
Több mint 30 év munkájának eredménye
Karikó Katalin 1989-ben Amerikában kezdett dolgozni az mRNS-sel, mert meggyőződése volt, hogy az mRNS-t fel lehet használni arra, hogy a sejteket saját gyógyszereik előállítására utasítsa. Kiderült azonban, hogy a szintetizált mRNS gyulladással kísért erős immunválaszt váltott ki. Sok évi próbálkozás után a tudós felfedezte, hogy ha egy módosított nukleozidot - a pszeudoridint - beépít az mRNS-be, azzal elkerülhető a gyulladás, valamint a módosítás nyomán sokkal nagyobb mennyiségű fehérje képződik az mRNS-ről, mint a korábbi, nem módosított változat esetében. Ez a felfedezés nyitott utat az új típusú koronavírus elleni rendkívül hatékony, innovatív vakcinák kifejlesztéséhez, de az eredmény nemcsak a fertőző betegségek elleni harcban, hanem a rák és a szívbetegségek leküzdésében is reményt jelent - írta indoklásában az egyetem.
Egyébként kilencven japán tudós dönt arról, hogy kinek ítélik oda a Keio Orvostudományos Díjat, miután a világ minden tájáról begyűjtötték a javaslatokat. A kitüntetettek érmet és 10 millió jent (mintegy 27 millió forintot) is kapnak. A díjjal Nureki Oszamut, a Tokiói Egyetem professzorát is kitüntették az élet kulcsfontosságú molekuláinak strukturális biológiájának terén elért eredményeiért.
Ez is érdekelhet
Vannak emberek, akiknek mindegy, hogy mit mondanak, akkor sem fogják beoltatni magukat. De vannak olyanok is, akik csak azért nem kérték még az új típusú koronavírus elleni vakcinát, mert nem értik az oltóanyagok működését, és emiatt félnek - véli Karikó Katalin , a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
