A szervezet honlapján olvasható közlemény szerint a két kutató munkája lehetővé tette az mRNS-technológia hatékony alkalmazását a vakcináknál és az immunterápiákban. Az általuk fejlesztett nukleoziddal módosított mRNS és a nukleoziddal módosított mRNS-lipid nanorészecske vakcinaplatformok megteremtették az első két jóváhagyott koronavírus-oltás alapjait.
Karikó Katalin és Drew Weissmann kutatásai bebizonyították, hogy a nukleoziddal módosított mRNS felhasználható különféle kórokozók, köztük az influenzavírus, a HIV, a SARS-CoV-2 és a malária elleni vakcinációra. Az általuk kifejlesztett megoldás számos alkalmazási lehetőséget rejt magában a fertőzések megelőzésében, különféle akut és krónikus betegségek kezelésében és a génszerkesztésben - írja a közlemény.
Az 1863-ban alapított National Academy of Sciences 16 tudományos elismerésének egyikeként kétévente odaítélt Jessie Stevenson Kovalenko-medál 25 ezer dollárral jár, amelyet további 50 ezer dollár kutatási támogatás egészít ki. Az elismerés anyagi hátterét biztosító alapot Michael S. Kovalenko ajánlotta föl 1949-ben az akadémiának felesége, Jessie Stevenson Kovalenko emlékére.
Az első magyar díjazott
Ez is érdekelhet
A kitüntetésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint Karikó Katalin , a felsőoktatási intézmény kutatóprofesszora az első magyar díjazott az elismerés csaknem hét évtizedes története során. A kitüntetést 2022. május 1-jén, az akadémia éves ülésének díjátadó ünnepségén veszi át Karikó Katalin és Drew Weissman.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
