A régészek 1997-től kezdve 28, mintegy 430 ezer éves csontvázat tártak fel az észak-spanyolországi Sima de los Huesos („csontgödör”) barlangban. A koponyák alakjából a kutatók arra következtettek, hogy korai neandervölgyiekkel van dolguk, akiket 100 ezer évvel későbbről már jól ismer a tudomány.
A Nature folyóiratban közzétett bizonyítékok, köztük az említett DNS-szekvenálás arra utalnak, hogy ezek lények az eddig ismert neandervölgyiek teljesen kialakult ősei voltak. A neandervölgyiek eredete így nem csak 100 ezer évvel korábbra nyúlik vissza, hanem kiderült, hogy egy másik korai homo faj, a Dél-Szibériában élt gyenyiszovai ember fejlődése már külön úton járt, amikor a neandervölgyiek a Sima de los Huesosban temetkeztek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez erőteljesen befolyásolja a saját eredetünket, ugyanis felveti azt, hogy az a faj (a heidelbergi ember), amelyről a leszármazásunkat valószínűsítették, talán mégsem az ősünk, s nem belőle fejlődött ki 50 ezer év után a modern ember. Ez azt jelenti, hogy mindhárom faj fejlődésében szerepet játszhatott egy másik kevéssé ismert faj a Homo antecessor, amelynek 900 ezer éves maradványait szintén Spanyolországban találták meg.
A korai emberi fajok kapcsolata önmagában is elég bonyolult, de vannak további megválaszolandó kérdések is. Például, míg a Sima de los Huesos fosszíliáinak nukleáris DNS mintái azt mutatták, hogy a csontok neandervölgyiektől származnak, néhány mitokondriális DNS-minta azt bizonyította, hogy a 28 feltárt maradvány közül legalább egynek kapcsolata volt a gyenyiszovai emberrel. Hogy ez miképpen lehetséges, az rejtély, de bizonyítékot jelenthet egy ismeretlen emberi fajra, amely Afrikából Eurázsiába vándorolt. Amíg azonban több fosszíliát nem sikerül feltárni, minden csak spekuláció marad.
Ez is érdekelhet
Forrás: IFL Science
