Úttörő módon vizsgálták a zenét szegedi kutatók

Elsőként alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezővé, és sikeresen mutatták ki annak egy természetes enzim aktivitására gyakorolt hatását a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói.

Bár jellemzően szórakozásként tekintünk rá, a zenehallgatás egészségünk megőrzéséhez is hozzájárul.

A zene tudat nélküli élő anyagokra gyakorolt hatása régóta a tudományos és általános érdeklődés tárgya. A legtöbb ezt vizsgáló tanulmányban tudat nélküli élőlények vagy biomolekulák zenét "hallgatnak" a levegőből, és a kutatók arról számoltak be, hogy a megfigyelt hatások, amikor egyáltalán voltak ilyenek, jellemzően kis méretűek és közvetettek - írta meg hétfői közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy a zene milyen hatással lehet a tudat nélküli élő anyagokra
Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy a zene milyen hatással lehet a tudat nélküli élő anyagokra. Fotó: Getty Images

Az SZBK Biofizikai Intézete membrán biofizika csoportja egyedülálló megközelítést alkalmazva a zenét váltakozó árammá, azt pedig oszcilláló elektromos mezővé (AC-mező) alakította át elektródák segítségével. Összesen 18 különböző műfajú zenei klipből és zajból generáltak AC-mezőt, és ennek hatását mérték egy - az élesztő vakuólum membránján keresztül protont pumpáló - enzim, a V-ATPáz működésére.

A Páli Tibor vezette csoport választása azért esett erre az enzimre, mert számos életfolyamatban kulcsszerepet játszik, és az adenozin-trifoszfátot (ATP) hidrolizáló forgómechanizmus szerint működik, amely periodikus töltésmozgásokkal jár együtt. Emellett az SZBK kutatói több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek ezzel az enzimmel kapcsolatban.

Az elvégzett mérések alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a zenéből képzett AC-mező befolyásolja a membránon keresztüli periodikus töltésmozgásokat a működő enzimben. A kutatók azt találták, hogy az enzimműködés befolyásolása szempontjából leghatékonyabb zenei klipek domináns frekvenciái harmonikus viszonyban vannak egymással és az enzim becsült forgási frekvenciájával.

Páli Tibor felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az enzimnél megfigyelt "zenei preferencia-sorrendből" nem lehet általános és nem tudományos kontextusban felhasználható következtetéseket levonni. A kutatók fő megállapítása az, hogy a membránhoz kötött enzimek periodikus töltésmozgásokkal járó működésére a transzmembrán potenciál összetett, akár véletlenszerű lokális rezgései is hatással lehetnek. Ez az új jelenség további úttörő kutatást igényel.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A maga nemében egyedülálló kísérlet eredményeiről szóló publikáció a Frontiers in Molecular Biosciences című tekintélyes nemzetközi folyóiratban jelent meg. A csoport kutatásai jelenleg a V-ATPáz szabályozására irányulnak, és tehetséges fiatal szakembereket keresnek, akik spektroszkópiai technikák alkalmazásával hozzá tudnak járulni az összetett enzim tanulmányozásához.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.