Ez a "stressz-kardiomiopátia" néven is ismert rendellenesség általában a változókoron átesett nőket sújtja, és többnyire valamilyen szélsőségesen stresszes esemény, például válás, családon belüli erőszak vagy gyász váltja ki. A tanulmány szerzői azonban azt mutatták ki, hogy az állapot fiatalabbakban, férfiakban, sőt olyan emberekben is bekövetkezhet, akik nem szenvedtek el semmilyen megelőző stresszes eseményt.
A kutatók 256 stressz-kardiomiopátiában szenvedő beteget vizsgáltak Európában és Észak-Amerikában. 81 százalékuk menopauzán átesett nő, 8 százalékuk 50 évnél fiatalabb, 11 százalékuk pedig férfi. A betegek 71 százalékánál azonosítottak valamilyen stresszes eseményt 48 órán belül a szívbetegség jelentkezése előtt. Közülük 30 százalék esetében érzelmi stressz, 41 százalékuk esetében fizikai stresszről volt szó. Bár a kutatók csak a betegek kétharmadában találtak egyértelműen azonosítható stressztényezőket, a korábbi kutatások a megszakadt szív szindrómás betegek közel 89 százalékában mutattak ki ilyen érzelmi vagy fizikai kiváltó tényezőket.
Ez is érdekelhet
A JAMA július 20-i számában megjelent tanulmány szerzői azt állítják, nagy, többközpontú vizsgálatuk azt mutatja, hogy az azonosítható stressztényező hiánya nem feltétlenül zárja ki a rendellenesség diagnózisát, következésképpen a megelőző mechanizmusok összetettebbek lehetnek, amelyek például az érrendszert, az endokrin rendszert és a központi idegrendszert is érinthetik. A kutatók kardiovaszkuláris mágneses rezonancia (CMR) vizsgálattal is tudták diagnosztizálni a stressz kardiomiopátiát olyan tünetek alapján, mint a szív megduzzadása, a bal kamra csökkent működése és az elhalt szövetek illetve többlet kötőszövet hiánya. A CMR vizsgálat olyan kapaszkodókkal szolgálhat az orvosok számára, amelyek a megszakadt szív szindróma korábbi kimutatását teszik lehetővé. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a betegségben érintettek szélesebb köre miatt az állapot diagnosztizálása nehezebb lehet, mint eddig gondolták.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
