Ez a konklúziója a Cornell University berkein belül üzemelő Food and Brand Lab tanulmányának: szerintük sokkal fontosabb a pozitív hatásokra koncentrálni a negatívak helyett.
A konklúzió elég egyöntetű minden egyes esetben: a negatív tartalmú üzenetek főként az orvosoknál vagy a dietetikusoknál , azaz mindenféleképpen a szakmabelieknél működtek a legjobban. Mindenki más, azaz a nagyközönség számára a pozitív üzenetek voltak sokkal erősebbek. Ha tehát azt mondjuk magunknak, hogy "ettől a pizzától bizony domborodni fogok", az korántsem motivál minket annyira, mintha azt mondanánk, hogy "megiszom ezt a zöld smoothie-t és tele leszek tőle energiával".
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miért van ez? A kutatók szerint az étrendünkkel kapcsolatos vészjósló üzenetek az átlagember számára idegesítőek, nem pedig motiválóak. Ez pedig akár fordítva is elsülhet: a kutatások szerint a túlsúlyos és kövér emberek 73 százaléka például az ilyen figyelmeztetéseket követően még többet is eszik, mint amennyit normális esetben enne.
Az egészségügyi dolgozók viszont nagyon is jól reagálnak a negatív, félelemkeltő üzenetekre, mivel már pontosan ismerik a veszélyek mögött rejlő folyamatokat és tényeket, például hogy miért nem jó transzzsírokat enni. Ráadásul többet is kockáztatnak, ha megbetegednek, mivel szakmai életük is csak akkor működik teljesen megbízhatóan, ha egészségesek maradnak.
A pozitív üzenetekre viszont könnyű figyelni, mert mi is könnyedén hozhatunk létre ilyeneket saját magunk számára. Ahelyett, hogy azt mondanánk: "ha eszem egy kekszet, kövér leszek", mondjunk magunknak inkább valami olyasmit, hogy "ha gyümölcsöt eszem , jobban fogok kinézni, pont eleget fogok enni, jó napom lesz, büszke leszek magamra a nap végére". Ideje ugyanis nem elrettenteni magunkat sem az ételtől, sem pedig az élettől.
Forrás: Prevention.com
Ez is érdekelhet
