Ali Salanti, az egyetem maláriakutatója és Mads Daugaard, a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem rákkutatója azt fedezték fel, hogy a várandós nők méhlepényének egy szénhidrátja, amelyhez a Koppenhágai Egyetem honlapján .
Laboratóriumban elkészítették azt a fehérjét, amelyet a parazita felhasznál, hogy a méhlepényhez tapadjon és a proteinhez mérget adtak. Az így előállított kombináció megkeresi a daganatos sejteket, beléjük szívódik, és odabent engedi ki a mérget. A sejt ettől elpusztul.
"Megvizsgáltuk a felfedezett szénhidrát működését: a méhlepényben a gyors növekedést biztosítja. Kísérleteink azt mutatták, hogy ugyanezt teszi a rákos sejtekben is. A malária parazitája rákos sejtek környezetében úgy reagált, mintha méhlepénnyel találkozott volna és hozzátapadt" - magyarázta Salanti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A két egyetemi kutatócsoport agydaganatos, leukémiás és más rákos szövetminták ezreit vizsgálta meg, és az derült ki a kísérletekből, hogy a malária fehérjéje az összes tumortípus több mint 90 százalékára reagál a fenti módon.
A méreggel kombinált proteint olyan egereken tesztelték, amelyekbe emberi daganatok több fajtáját ültették. Azt találták, hogy a szer úgy tapad a tumorhoz , hogy közben más szövetekhez nem kapcsolódik jelentős mértékben. A kezelt egerek túlélési aránya sokkal magasabb volt, mint a kezeletleneké - mondta el Thomas Mandel, a kutatás egyik résztvevője.
Az új szer emberi tesztjeit négy éven belül tervezik.
Ez is érdekelhet
