Valódi "szerelőbrigád" dolgozik ma már egyes laboratóriumokban: a "féregszerű" mini robotok ugyanis "méretükhöz képest" nagyobb terheket is képesek megmozgatni. Egyelőre azonban csak kísérleti, laboratóriumi körülmények között. A finomabb műveletek kontrollálása mindazonáltal eddig számos nehézségbe ütközött - írja a New Scientist tudományos weboldala , amely most nagy előrelépésről számolt be a területen.
Eric Diller és Metin Sitti, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatói, újfajta mikrorobotok egyszerű verzióit alkották meg, az című tudományos szaklapban közzétett tanulmányuk szerint.
A Dillerék által kifejlesztett szerkezetek mágneses anyagok rudacskáiból épülnek fel. Mindegyik robot 1 milliméter hosszú és két fogókarja van. Minthogy anyaguk mágneses, nem meglepő, hogy irányításuk is ezen az elven alapul. A robotokat mágneses mező mozgatja, karjaikat pedig szintén mágnessel tudják használni.
A korábbi fogókaros robotok hiányossága az volt, hogy egy külső irányítóra kellett rákapcsolni őket, így alkalmatlanok voltak a testen belüli tevékenységek elvégzésére. Más verziók nem tudtak egyszerre mozogni és karjaikkal tartani valamit. A most kifejlesztett minirobotok viszont összezárt fogókkal vagy nyitott helyzetben is mozgathatók - magyarázta Sitti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Eddig arra sikerült rávenni a robotokat, hogy kisebb tárgyakat szállítsanak, illetve Y-alakú rudakból hidat voltak képesek építeni. Sitti reméli, hogy a jövőbeni verziók már a testbe is beinjekciózhatók lesznek, a mikrogépek alkatrészeivel együtt, és a vérben úszva segíthetnek például sebek gyógyulásában , "összevarrásában".
Ugyanakkor a kutatások még nem zárultak le: egy kicsit kisebbre kell készíteni a robotokat, hogy könnyebben bejussanak az emberi testbe - magyarázta Sitti. Ugyanakkor nagyon sokat már nem kell fejleszteniük, mert ha túl kicsik a gépek, akkor nincs igazán hasznuk. Diller és Sitti tervei szerint a robotok az emberi testen belül fognak szerelni.
Ez is érdekelhet
