A fekete himlő egy, a Poxvirus variolae vírus által okozott, cseppfertőzéssel terjedő betegség. A fertőzés a maga idejében rendkívül súlyosnak számított , az érintettek körülbelül harmada nem élte túl, további egyharmaduknál pedig olyan tartós elváltozások alakultak ki, mint a bőrt elcsúfító hegek, valamint a látásvesztés. Csak a 20. században körülbelül 300 millió ember halálát okozta a fekete himlő. Európában és az Egyesült Államokban már a század elején sem jelentettek új megbetegedéseket, Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában viszont továbbra is endémikus maradt. Az 1967-ben útjára indított globális oltási programnak köszönhetően ugyanakkor végül eradikálódott a fertőzés, így 1980-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megszűntnek nyilvánította azt. Ezzel a himlő lett az első humán betegség, amelyet sikerült teljesen kiirtani.
Már a vikingek is terjesztették a himlőt
Míg a történészek becslései szerint a vírus már 10 ezer évvel ezelőtt is terjedhetett az emberek között, addig a 17. század előtti időkre vonatkozóan valójában nincsenek tudományos bizonyítékok, amelyek alátámasztanák ezt az elméletet. Pontosabban eddig nem léteztek ilyen bizonyítékok, egy nemzetközi kutatócsoport ugyanis viking maradványokban fedezett fel új himlőtörzseket. Ezek genetikai struktúrája különbözik a modern, a 20. században eradikálódott patogénétől, ugyanakkor fontos információkat árul el a kórokozó evolúciós történetéről.
"Ismert, hogy a vikingek Európa-szerte és a kontinensen túl is sokat kalandoztak, most pedig azt is tudjuk már, hogy hordozták a fekete himlőt. A COVID-19 esetében jól látható, hogy az utazók gyorsan elterjesztették a fertőzést világszerte, és valószínű, hogy a vikingek is hasonlóan terjesztették a fekete himlőt. Csupán ők hajóval közlekedtek, nem repülőgéppel" - idézi Eske Willerslev professzort, a kutatás vezetőjét, az intézmény és a Koppenhágai Egyetemen működő GeoGenetics alapítványi kutatóközpont kutatóját a Cambridge-i Egyetemhez tartozó St John's College közleménye .
A kutatók tizenegy különböző vikingkori temetkezési helyen mutatták ki a fekete himlő genetikai nyomait, beleértve a mai Dániához, Norvégiához, Oroszországhoz és az Egyesült Királysághoz tartozó ásatásokat egyaránt. Ugyancsak több emberi maradványban azonosították Ölandon is: ez egy sziget Svédország keleti partjainál, amelyről ismert, hogy a történelmi korokban forgalmas kereskedelmi központnak számított. A tudósok végül négy mintából képesek voltak rekonstruálni a vírus közel teljes genomját.
Több mint ezer évvel korábbi bizonyíték
"A fekete himlő e korai verziója genetikailag közel állt egyes állati poxvírusokhoz, beleértve a tevéket és a versenyegérformákat fertőző himlőt. Nem pontosan azonos a modern fekete himlővel, ami arra utal, hogy a vírus fejlődött. Éppen ezért azt sem tudjuk, hogy hogyan jelent meg maga a betegség a vikingek korában. Elképzelhető, hogy különbözött a virulens modern törzstől, amely emberek százmillióit ölte meg és torzította el" - magyarázta dr. Lasse Vinner, a GeoGenetics virológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Mint arra kutatótársa, a Berlini Orvostudományi Egyetemen és a Cambridge-i Egyetemen dolgozó dr. Terry Jones biológus rámutatott, számos rejtély lengi körül a poxvírusokat. Szerinte igazán figyelemre méltó, hogy a vikingeknél kimutatott himlő ennyire eltér genetikailag a fekete himlő későbbi vírusától. "Senki sem számított rá, hogy ezek a törzsek egyáltalán léteztek. Ráadásul sokáig azt hittük, a fekete himlő már általánosan elterjedt volt Európa nyugati és déli részén időszámításunk szerint 600 körül - tehát nagyjából abban a korban, ahonnan a mintáink származnak. Sikerült azonban bebizonyítanunk, hogy éppúgy jelen volt Észak-Európában is. Akadnak feltételezések, miszerint a fertőzést a hadjáratokból visszatérő kereszteslovagok vagy egyéb, későbbi események hurcolhatták be Európába. Ezek a teóriák azonban nem lehetnek helyesek. Miközben a történelmi írásos emlékek gyakran zavarosak, a mi felfedezésünk több mint egy évezreddel korábbra repíti vissza a fekete himlő igazolt létezésének legkorábbi dátumát" - tette hozzá.
A felfedezést bemutató tanulmány a Science című tudományos folyóiratban jelent meg július 24-én.