Hazánk sajnos előkelő helyet foglal el az európai statisztikákban a vízi baleseteket illetően, és a helyzetet csak fokozza, hogy a lakosság elsősegély-ismerete is csekély. A mai hírek között egy Tiszába fulladt 16 éves fiú, illetve a Sajóba fulladt 40 éves férfi esetével találkozhattunk már kora reggel. A kérdés tehát jogos: tisztában vagyunk-e azzal, hogy mit tehetnénk a megelőzésért?
Alapszabályok
Az, hogy kijelölt helyen fürdőzünk, az alapszabályok egyike, akárcsak az, hogy egyedül ne mártózzunk, ha tehetjük. Saját biztonságunk és nyugalmunk érdekében a parton legalább egy ember legyen, aki szemmel tud minket tartani. A hőség beálltával arra is figyelni kell, hogy felhevült testtel és ittasan ne menjünk a vízbe, illetve hogy csak olyan mértékű mozgást és fizikai kihívást vállaljunk, amire szervezetünk is fel van készülve. Tilos vízbe menni viharjelzés esetén, illetve kikötőkben, hidak és egyéb (vízi) műtárgyak körül, sötétben és esős időben! Soha ne ugorjunk bele ismeretlen vízbe, hiszen a vízmélység ismerete, és a vízben található esetleges veszélyek feltérképezése nélkül súlyos baleset lehet a következmény.
He begörcsöl a láb...
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minden úszónak tisztában kell lennie a görcsoldó gyakorlatokkal, amelyek segíthetnek, ha hirtelen izomgörcs állna be úszás közben a test bármely pontján. A megfeszült izmot minden esetben nyújtani kell, ennek érdekében meg kell feszíteni, majd ellazítani. Legyünk higgadtak, vegyük lassan a levegőt!
kondíciót igényelnek.
Vészhelyzetben
Ha mégis megtörtént a baj, nem árt, ha a vízi mentés alapvető szabályait is ismerjük, hogy mentés közben saját életünk ne legyen veszélyben. Olvassa el korábbi cikkünket a témában, " Vízimentés - nem az, amit a filmekben látunk " címmel!
