A legutóbbi, 2019-es kutatás eredményeivel összevetve sokat nőtt azok aránya, akik vakációzni mennek. A jelentősen megnőtt utazási kedv mellett a rászánt összeg is kiugró emelkedést mutat: 169 ezer forintról 301 ezer forintra nőtt a nyaralásra szánt átlagos összeg, mindemellett a 2019-eshez képest 11 százalékponttal (17 százalékról 6 százalékra) csökkent azok aránya, akik 50 és 100 ezer forint közötti összeggel számolnak az utazásra, és 17 százalékponttal nőtt (38 százalékról 55 százalékra) azoké, akik többet terveznek költeni 200 ezer forintnál.
A megkérdezettek 78 százaléka nyaral valamilyen formában az év során, ez számottevő növekedés a korábbi 2019-es 64 százalékhoz képest. A legnépszerűbb hónap a nyaralásra továbbra is az augusztus, és a kutatásban részt vevők fele kizárólag belföldön keresi a kikapcsolódást, míg 15 százalékuk csak külföldi opciókat vesz figyelembe. 2019-hez képest 4 százalékponttal növekedett azok aránya, akik a tengerpartot választják pihenésre. Legtöbben legfeljebb ötnapos nyaralást terveznek, de az emberek több mint harmada 6-10 napos, illetve közel negyede 10 napnál tovább tartó üdüléssel számol.
Megtakarításainkból fizetjük a nyaralást
A megkérdezettek nagy többsége, 82 százaléka spórolt pénzből finanszírozza az utazásait a kutatás szerint. Nőtt a SZÉP-kártyát használók aránya: 2019-ben az emberek 22 százaléka, 2022-ben 26 százaléka használja SZÉP-kártyáját a nyaralás során. A külföldre utazók 95 százaléka bankkártyával tervez fizetni, a megkérdezettek körében a finanszírozási megoldások közül a hitelkártya a legnépszerűbb.
A mobiltelefonos fizetés népszerűvé válása – legfőképp a fiatalok körében – szembetűnő: az emberek harmada rendszeresen használja a mindennapokban a mobiltelefonos fizetés lehetőségét, közülük pedig csak 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy nyaralás során nem él ezzel a lehetőséggel. Az okosórás fizetés egyelőre kevésbé elterjedt, a válaszadók 11 százaléka alkalmazza.
A megkérdezettek 71 százaléka költött már az előre tervezettnél nagyobb összeget a nyaralás során , amit a legtöbben saját tartalékokból fedeznek. A megkérdezettek 23 százaléka használ ilyen esetekben betéti kártyát, 13 százaléka hitelkártyát, 2 százaléka pedig egyéb forrásokból fedezi a túlköltéseket.