A szervezet közleménye szerint júniusban a vártnál jóval kevesebb, 16,8 millió utast fogadtak az európai légikikötőkben. Ez a tavalyi szinthez képest 93 százalékos csökkenés. Bár június elején még 267 ezer, a hónap végére pedig már 757 ezer utast regisztráltak naponta, ez még mindig elenyésző az egy évvel korábbi 8 milliós napi átlagos forgalomhoz képest. A júliusi előzetes adatokból pedig az látszik, hogy a forgalom a tervezett 30 helyett alig 20 százalékos mértékben áll majd helyre a hónapban. Ez egyértelműen a koronavírus-járvány hatása.
67 százalékos bevételcsökkenés
A fentiek miatt az ACI módosította a májusban kiadott előrejelzését. Most már azzal számolnak, hogy 2023 helyett csak 2024-ben érik el a 2019-es utasforgalmi szinten. Várakozásaik szerint az európai repülőterek forgalma éves szinten 64 százalékkal csökken, és a koronavírus -járvány 32,4 milliárd euró bevételkieséssel kell számolniuk a légikikötőknek. Tehát mintegy 67 százalékkal kevesebb bevételük lesz idén, mint egy évvel korábban.
A korlátozások hatása
A lassabb forgalomnövekedésért Olivier Jankovec, az ACI Europe vezetője az uniós tagállamok utazási korlátozásait okolja. Állítása szerint még a nyári csúcsidőszakban is érezteti hatását, hogy a nemzetállamok nem hangolták össze az új típusú koronavírus elleni intézkedéseiket, ez pedig rombolja a légiközlekedésbe vetett bizalmat. További problémaként említette, hogy alacsony a gépek kihasználtsága, így a repülőterek bevételei nem nőnek annyira, mint a kiadásaik. Ezért rövid időn belül számos regionális repülőtér anyagi támogatásra szorul, különben az üzemeltető csődbe megy.
Az egyik boltláncnál így készülnek a koronavírus-járvány második hullámára - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!