Az 50 egyetemista korú fiatal részvételével készült szimulált vezetési kísérletből kiderült, hogy a fiatal, de tapasztalt sofőrök esetében a zene- és rádióhallgatás nem veszélyezteti a közúti biztonságot, főleg az olyan potenciális veszélyforrásokkal összehasonlítva, mint a mobiltelefonálás.
"A mobiltelefonálás, illetve a vezetés közbeni beszélgetés alapvetően különbözik a zenehallgatástól, mivel az előbbiek sokkal inkább igénylik az odafigyelést" - nyilatkozta Ayca Berfu Unal, környezeti és közúti pszichológus, aki a Groningeni Egyetem doktori programjának hallgatója volt a kutatás idején. "A zenehallgatás ezzel szemben sokkal passzívabb tevékenység, mert a zene vagy a rádió hangjai a háttérben maradnak, főleg akkor, ha a sofőrnek valamilyen bonyolultabb manővert kell végrehajtania."
Hogy megvizsgálhassa a zenehallgatás közúti biztonságra gyakorolt hatásait, Unal 47, 19 és 25 év közötti fiatalt kért fel a szimulált vezetési kísérletekben való részvételre. A résztvevők mind legalább két és fél éves vezetési gyakorlattal vágtak neki a kutatásnak. A résztvevőknek először is saját lejátszási listát kellett létrehozniuk, hogy azt a zenét hallgathassák, amit ismernek és szeretnek. Ezek után megkezdhették a szimulációs gyakorlatot, amelynek során hangos zene, mérséklet hangerejű zene, és teljes csönd mellett kellett vezetniük. A szimuláció során a résztvevők nem változtathatták a zene hangerején. A nagyjából fél órás, monoton, biztonságos feladatokat tartalmazó szimulációs gyakorlatot a résztvevők két hét alatt kétszer teljesítették.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ural a gyakorlatok közben a pulzusszámot is megfigyelés alatt tartotta és az autókövetési szokásokat is feljegyezte, ezen kívül a sofőröknek saját izgalmi szintjükről (mennyire érezték magukat izgatottnak, fáradtnak, álmosnak , és mennyire unatkoztak vezetés közben) is be kellett számolniuk. Az eredmények szerint sem a zenehallgatás, sem a zene hangereje nem volt rossz hatással a vezetési technikára. Sőt, a zenével vezetőknek sokkal gyorsabb volt a reakcióidejük, mint a csendes sofőröknek. "Minél hangosabb volt a zene, annál gyorsabban reagáltak a résztvevők" - mondta Unal. A vizsgálatok szerint a zene még a sofőrök izgalmi- és energiaszintjére is jó hatással volt, mivel a hangos zenét hallgatók kevésbé unatkoztak és kevésbé voltak álmosak a volán mögött, mint a csendben, vagy mérsékelten hangos zene mellett vezetők.
"Természetesen ezeket az eredményeket fenntartással kell kezelni, mivel csak fiatal önkéntesekkel dolgoztunk és a résztvevőknek csak rutinmanővereket kellett végrehajtaniuk, rövid időn belül" - összegezte a kutató.
Ez is érdekelhet
A vezetés közbeni zavaró körülmények komoly egészségügyi veszélyeket rejthetnek magukban. Az Egyesült Államokban például naponta több mint kilenc ember veszti életét a zavaró körülmények okozta közúti balesetekben.
