107 éve nem volt ekkora hőség Lappföldön

Több mint száz éve nem mértek olyan meleget a finnországi Lappföldön, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban.

A lappföldi Kevóban vasárnap 33,6 Celsius-fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Erre 1914 óta nem volt példa. A június pedig a rendszeres mérések kezdete, vagyis 1844 óta nem volt még olyan forró Finnországban, mint az idén - jelentette a finn országos meteorológiai szolgálat.

klímaváltozás, globális felmelegedés, kánikula, hőség, extrém meleg
107 éve nem volt ekkora hőség Lappföldön, mint most. Fotó: illusztráció, Getty Images

Katasztrofális időjárási körülmények

A skandináv országokban szintén rekordközeli hőmérsékleteteket mértek az elmúlt hétvégén, néhány helyen 34 fokot is. Közben Észak-Amerikában is erős hőhullám tapasztalható. A gyilkos hőség miatt Oregon kormányzójának vasárnapi közleménye szerint 95 ember vesztette életét. Az Egyesült Államok északnyugati és Kanada délnyugati részén pedig akár több százra tehető a kánikula miatti halálos áldozatok száma. A szakemberek attól tartanak, hogy a klímaváltozás fokozta katasztrofális időjárási körülmények a következő hónapokban tovább romolhatnak.

A klímákkal csak még tovább melegítjük a bolygót - olvassa el a részleteket!

Az ausztrál Monash Egyetem meteorológia professzora, Michael Reeder szerint az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható időjárás összefügg. A Csendes-óceán nyugati részén, Japán közelében egy trópusi alacsony nyomású terület zavarta meg a légkört, amely az egész féltekén hullámokat keltett. Ez a jelenség az úgynevezett Rossby-hullám, ami a légkör, valamint az óceánok nagy léptékű hullámmozgását jelenti. A hullám Kanada nyugati részén tört meg, és ez idézte elő a hőhullám kialakulásának feltételeit. "Olyan, mintha egy gitárhúrt pengetnénk. A zavar a futóáramlat mentén terjedt tovább. Eljutott Észak-Amerikába, felerősödött, és egy nagy magasnyomású rendszert hozott létre a légkör középső részén" - magyarázta Reeder, hozzátéve, hogy ez egy másik hullámot indított el az Atlanti-óceán északi része fölött, amely aztán megtört, és megteremtette a magas hőmérséklet feltételeit az északi régiókban. "Ebből a szempontból tehát a Skandinávia feletti magas hőmérséklet közvetlenül kapcsolódik az Észak-Amerikában történtekhez" - mutatott rá.

Több csúcs is megdőlt

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Svédországban idén jegyezték fel a harmadik legmelegebb júniust, Norvégiában pedig az északi-sarkkör közelében fekvő Saltdal megyében 34 Celsius-fokot mértek, ami csak 1,6 Celsius-fokkal alacsonyabb a mindenkori norvég hőmérsékleti csúcsnál. A június a déli féltekén is nagyon meleg volt. Új-Zélandban - ahol ilyenkor tél van - szintén rekordmeleget jeleztek.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.