A szülők fele szerint romlott gyermekének lelki egészsége a járvány alatt - derül ki az UNICEF Magyarország közleményéből. A 3-18 éves gyerekeket nevelő szülőkre reprezentatív felmérést a Publicus Intézet készítette idén májusban, egy ezerfős mintán. Arra keresték a választ, hogy milyen hatással volt a pandémia a gyerekek mentális egészségére, milyen hátrányokat okozott az otthonmaradás, az elszigeteltség, az intézmények bezárása, mennyire tudtak kapcsolatban maradni a kortársakkal, és miben változtak a mindennapjaik.
A kamaszok sínylették meg leginkább
A szülők közül a legtöbben azt vették észre, hogy gyerekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején. Legrosszabbul a kamaszokat érintette a járványhelyzet: a 11-18 évesek szüleinek 55 százaléka tapasztalta valamilyen mértékben az alvászavar és a "befele fordulás" felbukkanását. ó
Ebben a korosztályban a szülők 26 százaléka szerint gyermekük figyelme könnyebben elterelődött, 25 százalék úgy tapasztalta, hogy a gyermek könnyen dühbe gurult, 23 százalék pedig a kamasz motiválatlanságára panaszkodott. A 7-11 éveseknél a szülők 54 százaléka tapasztalta negatív tünetek felbukkanását az otthon töltött idő alatt. A szülők harmada emelte ki, hogy a gyermek nyughatatlan, túlságosan mozgékony, de a korosztály tagjainak negyedénél is felütötte a fejét az alvászavar. A 3-7 éves gyermeket nevelő szülők fele tapasztalta a fenti negatív hatásokat.
Összességében a szülők mintegy fele tart attól, hogy a bezárások és a járványhelyzet miatt a gyermeke valamilyen tartós hátrányt szenvedett el: lassult az érzelmi és társas fejlődése, mozgásfejlődése, illetve lemaradt a tanulásban. Nagyjából minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem aggódik a pandémia esetleges káros hatásai miatt.
Az egyszülős és a szegény gyerekeknek a legrosszabb
A kutatás eredményeiben markánsan kirajzolódott, hogy az egyszülős háztartásokat mennyivel nehezebben érintették a járvány mentális vonatkozásai: a szülők 77 százaléka legalább két negatív tünet megjelenését tapasztalta, míg a kétszülős háztartásoknál ez az arány 46 százalék volt. A tünetek közül az elkalandozó figyelem (77 százalék), a nyughatatlanság (69 százalék), a dühkitörések (61 százalék), a szorongás (31 százalék) jellemezte leginkább a 7-11 éveseket.
Az adatokból az egyértelműen látszik, hogy minél alacsonyabb jövedelemből él a család, annál jobban ki volt téve a gyerek a mentális kockázatoknak. A 11-18 éves korosztály esetében például az alacsony jövedelmű családokban jóval magasabb - 35 százalékos - arányban számoltak be a szülők arról, hogy kamasz gyermekük szorong - míg ez az arány a közepes vagy magasabb jövedelmű családok esetén 15 százalék. Hasonló különbség mutatkozott meg, amikor az elbizonytalanodásra, a barátkozásra, a lehangoltságra kérdeztek rá. A számok azt is megmutatták, hogy azon háztartások érezték leginkább nehéznek az otthon töltött hónapokat, ahol a havi jövedelem 150 ezer forint alatt marad.
A többség nem kért segítséget
A felmérés arra is kereste a választ, hogy a szülők kaptak-e segítséget abban, hogy gyerekük jobban legyen. A 3-7 évesek szüleinek 64 százaléka, a 7-11 évesek szüleinek 71 százaléka, a 11-18 évesek 79 százaléka maradt segítség nélkül a járvány idején, igaz, döntő többségük nem is kért segítséget. Akik kaptak, azok jellemzően pszichológus, logopédus vagy a tanárok támogatását kérték.
Koronavírus: így táborozhatnak idén a gyerekek - részletek itt .