A nyílt égésterű készülékek esetében az égéstermék hőmérséklete és a lakáson kívüli, környezeti hőmérséklet különbségéből adódó nyomáskülönbség befolyásolhatja a kémény huzatát. Minél magasabb a külső hőmérséklet, annál kisebb a nyomáskülönbség, ami gyengíti a kémény huzathatását.
Visszaáramláshoz vezethet az is, ha egy gázkészüléket nem tartanak karban, de például a szagelszívó-ventilátorok, páraelszívók és klímaberendezések is megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat. Ezeket a készülékeket nem szabad a tüzelőberendezéssel egyidejűleg használni, és arra is figyelni kell, hogy telepítésüket mindenképpen szakember végezze.
A legtöbb eset a fürdőszobában történik
Az OKF kiemelte: a tűzoltók tapasztalatai szerint minden negyedik szén-monoxid-mérgezéses eset a fürdőszobában történik. Az ott üzemelő fűtőkészülékek, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők a mérgező gáz elsődleges forrásai.
Fontos tudni, hogy a szén-monoxid-mérgezés veszélye tulajdonképpen egész évben fenyeget, több háztartásban ugyanis januártól decemberig gázüzemű, fali vízmelegítővel, kazánnal állítják elő a meleg vizet. Célszerű tehát mindig nagyon óvatosnak lenni. Vasárnap egyébként öt ember került kórházba szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt Budapesten.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
