Az autókból, gyárkéményekből és egyéb forrásokból származó, apró részecskékkel teli szennyezett levegő minden ember egészségére veszélyt jelen. A várandós nők esetében azonban a koraszülés és az alacsony születési súly esélyét is növeli. Ennek okát viszont egyelőre nem tudják biztosan a kutatók. Az egyik elmélet szerint a részecskék leülepednek a kismamák tüdejében , és potenciálisan ártalmas gyulladást eredményeznek. Belga szakemberek azonban most egy másik lehetséges magyarázatot ismertettek.
Veszélyben a babák?
A Hasselti Egyetem kutatói egy újfajta szkennelési technikát alkalmazva vizsgálták meg újdonsült édesanyák placentáját. A méhlepényeken részecskeszennyeződést, pontosabban koromszerű lerakódást figyeltek meg. A részecskék a méhlepény magzathoz legközelebbi részén halmozódtak fel, közel a köldökzsinórhoz. A minták 10 erősen szennyezett, illetve 10 kevésbé szennyezett területen élő édesanyától származtak. A szakemberek azt látták, hogy minél magasabb levegőszennyezettségnek volt kitéve az édesanya a terhesség ideje alatt, annál nagyobb mennyiségű részecske rakódott le a placentán.
Az, hogy a lerakódás jelen van a placentán, már önmagban egy fontos felfedezés. Az eredmények azonban nem bizonyítják, hogy a korom áthatolt a placentán és elérte a magzatot, illetve a lerakódásnak bármilyen negatív hatása lenne - jegyezte meg a Pittsburghi Egyetemen szakértője, Yoel Sadovsky, aki nem vett részt a vizsgálatban. "A következő kérdés az, hogy mekkora mennyiség kell ezekből a szénrészecskékből ahhoz, hogy kárt okozzanak" - tette hozzá.
A termékenységre is kihat a rossz levegő
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ahogy korábban már megírtuk , a terméketlenségi arány világszerte egyre nő, és ennek egyik fő oka a légszennyezettség lehet. Egy májusban publikált tanulmány szerint ugyanis a szennyezett levegő károsíthatja a hímivarsejteket. A kutatók úgy vélik, a levegőben szálló 2,5 mikron részecskeátmérőjű (2,5 PM) vagy annál kisebb mikroszkopikus por- és koromszemcsék a herék sejtjeinek működéséhez kapcsolódó gének változását idézhették elő.
