"Az eredményekből kiderül, hogy a tüzelőanyagok miatt a légkörbe jutó szénhez még 12-17 százaléknyi adódik hozzá a talajból. Olyan vizsgálatokat gyűjtöttünk össze, amelyeket a világ különböző részein, 15-20 országban végeztek. A kutatáshoz összesen 49 vizsgálat eredményeit használtuk fel" - mondta az InfoRádiónak Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.
Ezekben az 5-10-20 évig tartó melegítéses kísérletekben azt nézték meg a kutatók, hogy a melegítés hatására hogyan változik meg a talaj széntartalma. Ami változás ugyanis ott bekövetkezik, az valószínűleg a légkörbe kerül, és ezáltal hozzájárul a légkör szén-dioxid-tartalmának növekedéséhez.
A kísérlettel kapcsolatban elmondta Kröel-Dulay György elmondta, hogy minden vizsgálatban voltak kontrollparcellák, vagyis ahol nem történt semmilyen beavatkozás, és voltak olyan parcellák, amelyeket melegítettek.
A vizsgálat újdonsága az volt, hogy ami eddig csak egy elméleti elképzelés és aggodalom volt, arra most tényleges terepi adatok vannak, amelyek bizonyítják, hogy a melegedés hatására a talaj széntartalma csökken. Ráadásul ez a probléma nemcsak az állandóan fagyott, úgynevezett permafroszt talajoknál áll fent - ahol a legnyilvánvalóbb a probléma -, de más talajoknál is, amelyek nem állandóan fagyottak.
"Akár a mi talajainknál is megállja magát az az összefüggés, hogy minél nagyobb egy talaj széntartalma, annál inkább kell arra készülni, hogy szenet fog veszíteni. Amennyi szén-dioxidot mi a különböző tüzelőanyagokkal a légkörbe juttatunk, annak körülbelül a 12-17 százaléka pluszban hozzáadódhat a talajokból. Ezt úgy is lehet értelmezni, mint ha volna még egy Egyesült Államok méretű széndioxid-kibocsátó" - ismertette az eredményeket Kröel-Dulay György.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: InfoRádió
