A napszúrás a sugárzás melege által okozott agyödéma, első tüneteinek megjelenésekor "már késő", a megelőzésre kell figyelni, miként a hőgutánál is.
Napszúrás akkor alakul ki, ha valaki fedetlen fővel hosszabb ideig napon tartózkodik: tipikus példa, amikor az érintettek napozás közben elalszanak a strandon, esetleg hosszabb ideig napon dolgoznak. Kialakulását befolyásolja az is, hogy valaki mennyi ideig van kitéve a hőhatásnak, mennyi folyadékot fogyaszt, mennyit tartózkodik árnyékos helyeken, illetve hogy maga a napsugárzás milyen erősségű. Az átlagosnál is erősebb sugárzás esetén - figyelmeztetett Szeles Géza háziorvos az M1 tévében - a vékonyabb kalap sem nyújthat védelmet a délelőtt 11 és délután 3 óra közötti időszakban, tanácsos ezért az iménti rizikófaktorokat is figyelembe venni. Tünetei főként a fejfájás, a hányinger, a hányás és a szédülés, a rossz közérzet. Súlyos esetben eszméletvesztés, ájulás is bekövetkezhet.
Erősebb sugárzás esetén a vékonyabb kalap sem nyújthat védelmet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szeles Géza arra is felhívta a figyelmet, hogy vízparton, ahol a víz visszaveri a napsugárzást, nagyobb faktorszámú védelmet kell biztosítani. A vörös és szőke, kék szemű emberek égnek le a legkönnyebben, így ők 50+ faktorszámú termékeket válasszanak. Fontos, hogy a bőrünknek megfelelő, magas faktorszámú krémmel 2-3 óránként újra bekenjük magunkat. A kellő fényvédelem eléréséhez 2 mg fényvédő felkenése szükséges a bőr minden négyzetcentiméterére, erről felhősebb időben sem szabad megfeledkeznünk, hiszen UV-sugárzás akkor is mérhető!
Ez is érdekelhet
Persze ez nem jelenti azt, hogy bujkálnunk kell a napsugarak elől, sőt: a napozásnak számos bizonyítottan jó élettani hatása van a szervezetünkre, egyben a legfontosabb D-vitamin-forrásunkat is jelenti. Ugyan a D-vitamint mesterséges úton is pótolhatjuk, a napsugarakkal gerjesztett vitamin sokkal jobb az egészségünk szempontjából. A napozás emellett pihentető és hangulatjavító hatású is.
Legjobban: