Magyarországon naponta átlagosan heten vetnek véget életüknek önkezűleg. Ausztráliában ennél is több, naponta körülbelül nyolc öngyilkosság történik . Az áldozatok többsége, mintegy 70 százaléka nem is keres vagy kér segítséget, mielőtt megtörténik a baj. A Black Dog Institute kutatóközpont munkatársai szerint ilyen esetekben segítségül lehetne hívni a modern digitális eszközöket. Ezek előnye, hogy a különböző alkalmazások garantálják az anonimitást, így azokat is képesek lehetnek megszólítani a kritikus helyzetekben, akik egyébként elzárkóznak a személyes segítségkéréstől.
A kutatók több mint 6700 tudományos cikket tekintettek át, illetve 16 különböző - önkéntességen alapuló - alkalmazás adatait vizsgálták meg olyan emberekre vonatkozóan, akik öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek közben használták valamelyik applikációt. Kiderült, hogy a legjobb eredményeket azok a programok tudták felmutatni, amelyek közvetlenül az öngyilkossági szándékra összepontosítanak. Eközben a depresszió kezelésére koncentráló alkalmazások kevésbé bizonyultak hatékonynak a szuicid gondolatok elcsendesítésében.
"Noha a depresszió egy kockázati tényező, sokan vannak, akik depresszió nélkül is öngyilkosság gondolatokkal küzdenek" - mutatott rá dr. Michelle Tye, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette, bár az öngyilkosság megelőzését szolgáló alkalmazások ma még gyerekcipőben járnak, az eredmények azonban azt sugallják, hogy érdemes lenne beépíteni azokat az egészségfejlesztési kampányokba és egészségügyi rendszerekbe. Ezáltal ugyanis ösztönözni lehetne az érintetteket a segítségkeresésre, egyszersmind elősegítve az ellátáshoz való hozzáférést, végső soron pedig életek megmentését.
A tanulmány november 28-án jelent meg a The Lancet című tudományos folyóiratban.
Forrás: medicalxpress.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
