A koronavírus-fertőzés után milliók küzdenek hosszú COVID-dal. Ám ez az állapot a kellemetlen és tartósan, vagyis hónapokig hátramaradó tüneteken kívül egyéb, fájdalmas következményekkel is járhat: például a megbélyegzéssel. A jelenséggel a közelmúltban a WebMD is behatóan foglalkozott.
A stigmatizáció komoly probléma
Amint arról egyesült királyságbeli kutatók beszámoltak: a hosszú COVID-ban szenvedők többsége úgy érzi, hogy állapota miatt megbélyegzik. És itt nem feltétlenül a kívülállókra gondolnak, hanem rokonaikra és barátaikra, akik nem mindig hiszik el, hogy valóban betegek. Egy, a brit PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hosszú COVID-dal küzdők 95 százaléka szembesült már megbélyegzéssel állapota miatt. Az eredmény még a kutatás vezetőjét, Marija Pantelicset, a Brighton and Sussex Medical School közegészségügyi előadóját is meglepte.
“Miután évekig dolgoztam a HIV-vel kapcsolatos stigmák felszámolásán, megdöbbentett, hogy milyen sokan viselkednek elutasítóan a hosszú COVID-dal élők nehézségeit látva” - nyilatkozta Pantelic, hozzátéve, hogy a megbélyegzés nemcsak az érintettek emberi méltóságát sérti, hanem közegészségügyi szempontból is rendkívül káros. Az elutasítástól és megaláztatástól tartva ugyanis az érintettek egy része lemondhat a gyógyuláshoz szükséges orvosi segítségről.
A hosszú COVID szindróma, vagyis a koronavírus-fertőzés után hosszú távon hátramaradó tünet vagy tünetegyüttes jó ideig hivatalosan nem létező állapot volt. Az Egészségügyi Világszervezet végül 2021 októberében tette közzé a hivatalos definíciót és a lehetséges szimptómák listáját, ami a betegek utógondozását és jövőbeli kezelését illetően jelentős előrelépést jelentett.
Érzéketlenség vagy érdektelenség?
Noha a hosszú COVID esetenként még az orvosok körében is vitatémának számít, érdemes megértéssel és odafigyeléssel kezelni, akkor is, ha nem vagyunk érintettek - hívta fel rá a figyelmet Alba Azola, a Johns Hopkins kórház orvosa, szakértője. Véleménye szerint a hosszú COVID elbagatellizálásával rengeteget lehet ártani az érintetteknek. “Jó példa erre az, aki nem tud visszatérni a munkába. És akinek a családtagjai erre azt mondják, hogy azért, mert lusta” - említett egy példát Azola, hozzátéve: bőven elég a megbélyegzéshez, ha valakit azzal gyanúsítanak, hogy egészségügyi állapotára hivatkozva nem hajlandó dolgozni.
Naomi Torres-Mackie, a New York-i Lenox Hill Kórház klinikai pszichológusa évek óta dolgozik a mentális egészséget övező stigmák felszámolásán. A WebMD-nek elmondta: jól emlékszik az első hosszú COVID-os betegére, aki a saját bőrén tapasztalta meg az elhúzódó tünetek okozta fájdalmat, majd azzal is szembesülnie kellett, hogy egyesek szerint mindez nem valódi. “Nagyon egyedül érezte magát" - összegezte Torres-Mackie. Azt is elmesélte, hogy egy másik páciense szintén emiatt otthonról dolgozik, de munkáltatója minden hónapban igazolást kér az orvosától az egészségi állapotáról.
Lehetséges következmények
A korábban említett brit kutatásból az is kiderült, hogy a hosszú COVID-dal küzdők egy része eleve tart a megbélyegzéstől: a résztvevők közel kétharmada bizonyos esetekben óvatosan mer csak beszélni állapotáról, azok közül pedig, akik nyíltan vállalták, 34 százalék már megbánta, hogy így tett. A tanulmány szerzői a résztvevők tapasztalatai alapján három, a hosszú COVID-dal kapcsolatos stigmát említenek.
Az egyik, amikor valakivel az állapota miatt bánnak igazságtalanul (enacted stigma, magyarul leginkább elrendelt stigmaként értelmezhető). Az internalizált megbélyegzés ahhoz köthető, amikor az emberek szégyellik az állapotukat, míg az elvárt megbélyegzés azzal hozható összefüggésbe, amikor az emberek számítanak arra, hogy rosszul fognak bánni velük a diagnózisuk miatt.
A hosszú COVID-os betegek szakszerű és hatékony utókezelését megnehezíti, hogy az érintettek részben e megbélyegzésnek, részben pedig az egészségügyben tapasztalt hiányosságok miatt olykor fél tucat orvost is megjárnak, amíg eljutnak egy olyan intézménybe, amely poszt-COVID ellátásra is szakosodott.