Közép-Európa több országában is óriási nyomás nehezedett az árvízvédelemben résztvevőkre, mind az irányítás, mind pedig a lakosság részéről. Most már elmondhatjuk, hogy a 2024-es árvíz Magyarországon jóval csekélyebb károkat okozott, mint azt az előrejelzések mutatták. Bár a szakemberek szinte óráról órára modellezték a történéseket, egy véletlen esemény, vagy időjárási helyzet könnyen felülírhatta volna a terveket. Azok, akik az árvíz veszélyének kitett területeken élnek, fokozottabban készültek a víz közvetlen hatása ellen. Láthatóan sokan gyakorlottak lettek az évek folyamán, olyan is akadt, aki saját háza elé húzott „mobilgátat”, így védve a család vagyonát. A megemelkedett vízszint azonban nem csak a vagyontárgyainkat, de az egészségünket is veszélyezteti.
De hogyan lenne egy árvízből járvány?
Akit a környező országokban több helyen tapasztalható utcai hömpölygő ár sodort el, nyilván nem önszántából került bele az áradó folyamba. De azok a fiatalok, aki maguk választották, hogy egy jót fürdőznek, miközben kamerák veszik őket, valószínűleg tudatlanságból nem számoltak az esetleges következményekkel.
Árvíz idején megnövekedhet a gyomor-bélrendszeri fertőzések, valamint a hasmenéssel, hányással járó állapotok veszélye, ugyanis a szennyvízhálózat esetleges sérülése miatt az áramló vízbe kerülhet számos, fertőzést kiváltó anyag. Az árvízhelyzet során, az ásott és fúrt kutak vizét fogyasztani emiatt is kifejezetten tilos!
Mint azt Müller Cecília országos tisztifőorvos, az árvíz elleni védekezésről tartott sajtótájékoztatón elmondta: „Az árvíz levonulását követően számos olyan közegészségügyi kihívással kell szembenéznünk, amelyekre már felkészültünk az árvíz megérkezését megelőzően. Számos olyan tevékenység zajlott a háttérben, amelyek azt biztosítják, hogy a kutak, a szennyvízkezelő egységek, az ártéri területek vegyi anyagtól történő megtisztítása rendben megtörténhessen".
Az árvíz levonulását követően elsősorban végig a Duna mentén azokra a helyekre kell fókuszálnunk, ahol továbbra is fennáll ez a veszély. A fertőzés veszélye és a fertőző források jellemzően ilyenkor szoktak bekövetkezni. Kulcsfontosságú a különböző fertőző betegségeknek az elkerülésében, hogy ezeket a munkákat szakszerűen végezzék, melyhez természetesen szakmai segítséget nyújtunk. A települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az érintett önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a települések számára, illetve 24 órás call centert, segítséget nyújtó ügyfélszolgálatot is működtetnek" - hangsúlyozta a tisztifőorvos.
Bizonyos településeken az ivóvíz minőségével is gond lehet, ami miatt óvatosságra inti a lakosságot Müller Cecília. "Több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Ezenkívül, lajtoskocsikból biztosítják az ivóvizet a lakosság számára, míg a csecsemőknek palackozott formában ajánlják a fogyasztást. Melyek azok a kórokozók, amik ilyenkor számításba jöhetnek? Jellemzően a gyomor-bélrendszeri hurutokat okozó baktériumokról beszélünk, így akár a Salmonella typhi-, de sérülések útján a Tetanus baktérium is számításba jöhet. Más országokban úgynevezett sárgaság elleni védőoltási akciókat indítottak. Magyarországon azonban nincs szükség ilyen intézkedésekre. Ez az úgynevezett fertőző májgyulladásról, vagyis a „Hepatitis A” fertőzésről szól. A hazai járványügyi helyzet stabil, amely alapján ez az intézkedés nem indokolt” - tette hozzá a szakember a sajtótájékoztatón.
A katasztrófahelyzet elmúlt?
„Az árvíz levonulásával a mi munkánk is lezárult – összegzi az elmúlt hetek megfeszített erőfeszítéseit Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője. Most inkább a takarításon és fertőtlenítésen van a fókusz, ez pedig már kevésbé érinti a katasztrófavédelem tevékenységét, hiszen az állami védvonalon a vízügy feladata a kihelyezett ideiglenes védművek visszabontása, az önkormányzati védvonalakon pedig az önkormányzat végzi el ugyanezt. Az aktív védekezési szakaszban akadtak olyan veszélyhelyzetek is, amelyek konkrét emberi életet veszélyeztettek, de szerencsére nem tudunk jelentősebb sérülésről, vagy halálesetről. Megesett, hogy két fotós csónakázott az áradó Dunában és beborultak a vízbe. Egyikük ki tudott úszni, a másik pedig egy faágon kapaszkodott, míg a Pest Megyei Kutató-mentő Szolgálat önkéntes tűzoltói kimentették őket. Ezzel a példával is egyértelművé szeretnénk tenni, hogy amennyiben a hatóságok figyelmeztetnek az árvíz veszélyeire – legyen az baleset- vagy fertőzésveszély – mindenképpen vegyük komolyan.”
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az árhullám a vadon élő állatok vonulását, menekülését is befolyásolta, előfordulhat, hogy emberi lakóhelyeken kerestek menedéket az áradás elől. Tehát fokozott figyelemmel közlekedjünk, és térjünk vissza otthonainkba, mert az állatok mozgása okozhat fennakadásokat, meglepetéseket, vegyük figyelembe és számítsunk rá - tette hozzá a szóvivő.
Mire figyeljünk még?
- Először is, mielőtt újra belépünk otthonunkba, vagy elkezdenénk takarítani, győződjünk meg arról, hogy az biztonságos!
- Árvíz idején megjelenhetnek és elszaporodhatnak a rágcsálók a házakban. Igyekezzünk a rágcsálókat távol tartani, nemcsak az általuk okozott anyagi károk miatt, hanem azért is, mert ezek az állatok megbetegedéseket, fertőzéseket okozhatnak. Az elhullott állatok tetemeit haladéktalanul távolítsuk el a környezetünkből.
- Ha víz került a villanyóra szekrény belsejébe vagy köré, forduljunk szakemberhez, és ne érintsük meg az áram kikapcsolásához. A ház körüli sérült elektromos készülékeket távolítsuk el.
- Ideiglenes fűtőberendezések vagy generátorok használata a víz kiszivattyúzására zárt térben növelheti a szén-monoxid-mérgezés kockázatát. A benzin- vagy dízelüzemű generátorokat, párátlanítókat soha nem szabad megfelelő szellőztetés nélkül beltérben használni.
- Készítsünk fényképeket az otthonunkat ért károkról, valamint feljegyzéseket, amelyek elküldhetők a biztosítónak vagy a főbérlőnek. Mielőtt bármilyen helyreállítási, karbantartási munkába fogunk, mindenképpen kérjük a biztosító tanácsát és jóváhagyását.
Legjobban: